Szent Jakab-templom (Öregtemplom), Kőszeg

Az Öregtemplom elnevezés nem véletlen: a XV. század elején épült majd többször megújított templomot (építészetileg és berendezését nézve is) alapvetően a gótikus és a barokk stíluselemek határozzák meg.


Ferenc Tamás grafikája

Az egykori minorita templom helyére 1403-1407 között épült gótikus, Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot a XVII-XVIII. században részben átépítették a barokk ízlés szerint. A homlokzaton így is több részlet megőrződött a gótikából: két támasztópillér és a csúcsíves, fiatornyos kapu.

Az 1700-as tűzvész utáni átépítéskor a barokk jegyek voltak meghatározók. Ekkor helyezték a főhomlokzat kontyolt nyeregtetejére a tornyot helyettesítő, fából készült barokk harangházat. Az oromzaton pedig megjelent a barokk hullámíves és csigavonalú falsáv. A homlokzaton a jezsuita szimbólum alatti vésett fülkében Szent Jakab apostol szobrát, a csúcsíves bejárat timpanonjában pedig a világhírű Bertel Thorvaldsen dán szobrász híres Krisztus-szobrának másolatát (1930-ban készült) láthatjuk.


Kőszegi légifelvételek

A templombelső szintén a két stílus keveredését mutatja. A középkori szentély mérműves ablakai a XV. század második feléből származnak, akárcsak a gótikus pasztofórium. A föléje emelt barokk Sanctus-torony 1697-es. A szentély hatalmas barokk oltárát Esterházy Pál nádor adományozta 1693-ban, viszont 1500 körül készült, gótikus Madonna-szobor áll rajta.

A déli oldalkápolnát díszítő stukkók P. A. Conti kora barokk stílusú munkái a XVII. századból, és figyelemre méltóak a templom barokk berendezésének darabjai: az 1719-ben készült faragott padok, az 1720-as szószék és a mellékoltárok. A Szent Benedek-oltár mellett láthatjuk azt a sírkövet, melyet 1538-ban Jurisics Miklós készíttetett pestisben meghalt gyermeke emlékére. A Bezerédj-kápolnát valójában Telekessy István egri püspök állíttatta, viszont nevét mégis a kápolna oltárát állíttató Bezerédj Imre kuruc brigadérosról kapta. Az egri püspök szándéka szerinti Xavéri Szent Ferenc életéből vett festmények vannak benne.

A középkori templom pompáját idézik a déli mellékhajó falképei, melyeket 1937-ben restauráltak. Szent Kristóf hatalmas alakját secco módszerrel, azaz szárazfalra festéssel alkotta meg a művész, így készült a Háromkirályok-jelenet is, melynek jellegzetessége, hogy a festő kőszegi környezetbe helyezte a történetet. A jobb alsó sarokban lévő épületrész az első ismert kőszegi vár- és városábrázolás. Freskótechnikával készült a Palástos vagy Köpenyes Mária. A széttárt köpeny szimbolikusan kegyelmet és védelmet jelentett az alája menekülők számára. Mária köpenyét angyalok veszik körül, mellette megjelennek az oltalomért közbenjáró szentek közül Szent Dorottya és Szent Borbála.

Bejelentkezéssel látogatható.
(Vendégváró)

Gótika.lap.hu | Helytörténet.lap.hu