Szerencs

Szerencs vártörténet

Szerencs városát a szőlőtermesztéséről világhíressé vált Hegyalja kapujának nevezik, sok nevezetessége közül a belterületén emelkedő Rákóczi-vár a kirándulók egyik kedvelt célpontja.


Szerencs - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés

A mocsaras vidék egyik kiemelkedő halmán a XIII. században alapított a Bogát-Radvány nemzetség egy bencés kolostort, melyet az országban előrenyomuló törökök elleni védelmül végvárrá alakítottak át. Erről az első írásos adat 1556-ból származik, ekkoriban Németi Ferenc a várnagya.

Később Schwendi császári generális zsoldosai foglalták el, majd Rákóczi Zsigmond főnemes vette zálogba a váruradalmat. Az apátság épülete köré fokozatosan épültek a katonai védőművek, vaskos ágyúbástyák és mély vizesárok oltalmazta az ellenséges támadástól.

A kuruc szabadságharcot lezáró szatmári békekötés után elvesztve katonai jelentőségét, kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává formálták át tulajdonosai. Mivel mindvégig lakták, épségben maradt napjainkig. Jelenleg a Zempléni Múzeum képeslapgyűjteménye tekinthető meg a történelmi falak között, míg más részében szálloda üzemel.

A vészterhes időkből maradt fenn a néphagyományban, hogy a szüretelő asszonyoknak a végvári katonákkal együttesen sikerült legyőzniük a reájuk támadó portyázó török lovascsapatot.

Forrás: Északi-várak.hu

Várrajz.lap.hu | Történelem.lap.hu

Szerencsi légifotók >>