LÁTVÁNYTÉRKÉPEK
VÁROSOK, VÁRAK, KASTÉLYOK

Nemzetközi világtérképek

A Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusain a 19. század végén sürgették egy egységes méretarányú, vetületű és jelkulcsú, méterrendszerű világtérképmű létrehozását. Erre 1908-ban ajánlás is készült (1:1 000 000 a méretarányra, minta a jelkulcsra, utalás a vetületre és a szelvényezési rendszerre).

A magyar térképészek a Magyar Földrajzi Intézetben az elsők között szerkesztették meg e szelvények egyikét (1912), amely hazánk területének részletét ábrázolta. A londoni nemzetközi tanácskozáson be is mutatták olyan sikerrel, {IV-400.} hogy szép kivitele miatt a további szelvények mintájaként fogadták el.

A többi öt magyar szelvény szerkesztése és kiadása az I. világháború miatt abbamaradt. A II. világháború végéig a 800 szelvényre tervezett műből 230 készült el. Az 1950-es években az ENSZ vállalt védnökséget a térképmű fölött.

A munka lassú ütemét látva 1956-ban, Radó Sándor javaslatára az ENSZ-ben elhatározták egy kisebb méretarányú (1:2 500 000) világtérkép létrehozását. Ezt magyar kezdeményezésre hét európai szocialista ország közösen állította elő. Négyévi előkészítés után, 1960-ban kezdődött a szerkesztés. 1964-ben jelentek meg az első, 1977-ben az utolsó szelvények.

A 233 szelvényből álló munkából hazánk - a Kartográfiai Vállalat - az Észak-Amerikát ábrázoló 50 szelvényt készítette el. A térképmű az első egységes névírású, jelkulcsú, méterrendszerű, az óceánok felszínét is bemutató részletes világtérkép, amelynek munkatérkép-változatai háttértérképként szolgálhatnak a további tematikus nemzetközi világtérképek készítéséhez.

A Kárpát-Balkán régió mozgásvizsgálatával foglalkozó tudományos kutatás (1978-1985) végeredménye két olyan nemzetközi térkép volt, amelyeket az érintett országok szakemberei szerkesztettek, főszerkesztője Joó István, kartográfusa Hörömpő János. Tevékenységüket az MTA akadémiai díjjal jutalmazta.

Magyar térképészek vettek részt a Duna menti országok osztrák atlasza (Atlas der Donauländern, Wien, 1983) szerkesztésében.

1992-ben, Globális térképezés címmel, a japán tudósok egy 1:1 000 000 méretarányú, részletes világtérkép kiadását kezdeményezték, elsősorban környezetvédelmi célokra.

Forrás: Mek.niif.hu

Történelem.lap.hu | Látványtérkép.lap.hu

Hasonló tartalmak: