Grassalkovich-kastély, Gödöllő

A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf (1694-1771), a XVIII, században újraformálódó magyar főnemesség jellegzetes alakja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke és Mária Terézia (1740-1780) bizalmasa. Mayerhoffer András (1690-1771) salzburgi származású építőmester 1735 után kapott a főúrtól megbízást a kastély építésére.


Ferenc Tamás grafikája

A kettős U alakú, hatalmas parkkal rendelkező kastély még a század során több bővítésen és átalakításon ment keresztül, mai formáját végül is a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte el. Az ekkorra nyolcszárnyúvá terebélyesedett együttesben az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett templom, színház, lovarda, fürdő és virágház, valamint narancsház kapott helyet.


A kastély Grassalkovich III. Antal idejében (Thomas Ender: Gödöllő, forrás: www.kiralyikastely.hu)

A Grassalkovich család férfi ágának kihalása (1841) után több tulajdonosa is volt a kastélynak, majd 1867-ben vásárlás révén a koronajavak állományába került és az országgyűlés döntése alapján a mindenkori magyar uralkodó pihenőrezidenciájául jelölték ki. Ez a funkciója 1918-ig maradt meg, így Ferenc József (1867-1916), majd IV. Károly (1916-1918), illetve a királyi család gyakorta, évente hosszú hónapokat időzött Gödöllőn.

Ebben a korszakban a kastély az önálló magyar államiság egyik szimbólumává vált, s mint rezideális központ, politikai jelentőséggel rendelkezett. Különösen Erzsébet királyné (1837-1898) tartózkodott szívesen Gödöllőn, ahol magyar környezete mély szeretettel vette körül, s tragikus halála után a kastély Felsőkertjéhez kapcsoltan emlékparkot létesített.


>> Légifelvételek

A királyi időszak évtizedeiben az épületegyüttesen szintén végeztek átalakításokat és bővítéseket. Közülük a lakosztályok komfortosabbá tétele mellett a legjelentősebb az új márványistálló és a hatalmas kocsiszín megépítése, valamint a lovarda átalakítása volt.

A két világháború között a kastélyt a jogfolytonosság jegyében a kormányzó, Horthy Miklós számára rendezték be. Ez a korszak azonban önálló építési periódusnak nem minősíthető: az 1930-as évek végén pusztán egy ma már technikatörténeti kuriózumnak számító óvóhelyet építettek a déli előkertben. 1945 után, annyi más hazai palotához hasonlóan, a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett.

Falai között szovjet és magyar alakulatok telepedtek meg, a gyönyörű termekben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.

A kastély műemléki védelmének gyökerei 1981-ig, az Országos Műemléki Felügyelőség ún. kastélyprogramjának indításáig nyúlnak vissza. A legégetőbb állagmegóvási munkák 1986 ban kezdődtek meg és 1991 végéig tartottak. E néhány év alatt megtörtént a kastély részleges kiürítése: 1990 ben a szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta a déli szárnyakat, majd a szociális otthon is megszűnt.


A kastély 2-es és 3-as szárnya 1998-ban (Papp Béla felvétele, forrás: www.kiralyikastely.hu)

2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki a Kastély Múzeum állandó kiállítása. Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított Barokk Színház, ami nívós produkciók helyszíne is, és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon. 2010-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját, megújult a kastélypark egy része, majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója. Az új szárnyakban 2011 második felétől  új állandó és időszaki kiállítások várják a látogatókat.

Forrás: Királyikastély.hu

Grassalkovich.lap.hu | Kastély.lap.hu