Nagyszeben története és látványtérképe

A város magjában egy kétrészes városi vár található. Ennek belső részén áll a plébániatemplom, amelyet egy a segesvári hegyi templomhoz hasonló struktúrájú, tornyokkal tagolt, egyenes és ívelt szakaszokból álló védőfal vett körül. Külső részének fő kaputornya az első városházához tartozó Tanács-torony (Ratturm). Az Árpád-korban a város nagy lakott területei még nem voltak erődítve. Erre utal, hogy egy adatunk szerint a felsővárosi domonkosrendi kolostor eredetileg a falakon kívül állt.


Feltételezés szerint a Felsőváros erődítményei 14. századiak, míg az Alsóvárost már kifejezetten a török veszélyre tekintettel, a 15. században vették körül fallal. Elképzelhető tehát, hogy a belső kétrészes várnegyed olyanféle városi várként funkcionált az Árpád-kor végén, mint a nagyenyedi, vagy a szászvárosi templom körüli várak. Ezeket nevezhetjük egyfajta városi közösségi várnak. Tehát kezdetben Nagyszeben városa nem volt még fallal körbevéve, csak a központjában, a plébániatemplom körül épült ki egy a szokásos templomváraknál nagyobb, a lakosoknak és javaiknak veszély esetén menedéket nyújtó erődítmény.

Az egész város védett területe kb. 75 hektár, Erdély legnagyobb városerődítése. A törökök 1432-ben, 1438-ban és 1442-ben is sikertelenül támadták. Későbbi történelmében is több hosszas ostromot, illetve blokádot állt ki (1529-35, 1659-60, 1703-1709). A támadásokat, ostromokat mindig sikerrel verte vissza. Báthori Gábor fejedelem 1610-ben is csak csellel tudta elfoglalni. Még 1848-49-ben is hadi szerepet játszott. A kapukat és a falak egy részét a 19. század utolsó harmadában bontották le. Jelenleg már csak a Felsőváros déli szélén látható a városerődítés nagyobb összefüggő szakasza.

Erdélyi és magyarországi látványtérképeket megvásárolhatja a www.var-webaruhaz.hu oldalon!