Várad vára

Már Nagyvárad neve is érdekes kérdést vet fel: vajon a ’várad’ várat jelent? Egyes nyelvészek szerint kisméretű vár volna az értelme, mert a „d” kicsinyítő képző. Mások viszont a türk ’ordu’, azaz udvarhely, vezéri szállás szóból fejtenék meg. Mivel kicsiny várnak aligha nevezhető s ráadásul a ’várad’ helynevek töredékénél ismerünk csak várat – pedig ha a jelentése tényleg várral kapcsolatos volna, azt mindenütt joggal várhatnánk – magam is az utóbbira hajlok.

Egy biztos, I. László király (uralkodott: 1077-1095) előbb társaskáptalant alapított itt, majd hamarosan átköltöztette Bihar várából az I. István által (997-1038) eredetileg ott alapított püspökséget. Várad vára kezdettől a székesegyházat, a püspöki palotát és több kisebb templomot, egyházi és profán épületet magába foglaló együttes volt. Egyik, ma már csak régi ábrázolásaiból ismert tornyát a hagyomány szerint még Szent László építtette.

A tatárok 1241-ben ostrommal foglalták el a várat. Ebből egyesek arra véltek következtetni, hogy akkor még nem voltak komoly erődítései. Ez azonban aligha vehető komolyan. Rogerius váradi kanonok fennmaradt leírása fatornyokkal erősített széles falakról, nagy árkokról szólnak s hogy a védők kezdetben arra számítottak, hogy a várat erős volta miatt végül meg sem támadják majd. A mongolok hét követ hajító ostromgéppel vették tűz alá, míg teljesen le nem rombolták a falakat.

A várat legközelebb csak 1451-ben említik, amikor az itt álló kápolna papjáról van szó egy oklevélben. Folyamatosan a váradi püspökség vára, az egymást váltó püspökök rezidenciája volt.

Fráter György püspöksége idején sokat tartózkodott a várban Szapolyai János király is. Nem véletlenül itt írták alá 1538-ban a nevezetes váradi békét is. Buda török kézre kerülése után a kialakuló erdélyi fejedelemség legfontosabb és legerősebb vára lett, Magyarország tiszántúli részeinek (Partium) fővárosa.



Habsburg birtokban a 16-17. század során csak kétszer volt. Előbb 1551-57, majd 1598-1606 között. 1598-ban a Nyáry Pál vezette védők - a „váradi csillagok” - hősiesen és sikeresen védték meg Szaturdzsi Mehmed pasa ostroma ellen. Mégis a török hódítás áldozatává vált később, 1660-ban Ali pasa elfoglalta s tartományi székhellyé tették. A váradi vilajetnek azonban csak 32 év jutott. Visszafoglalására 1692-ben került sor. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kurucok meg sem kísérelték az erős vár ostromát, az 1703-1711 közt mindvégig császári kézen volt. A vár még 1848-49-ben is, mint hadiüzem fontos katonai szerepet játszott.


Előlap és térképrészlet

Várad várának színes rajza megvásárolható: www.var-webaruhaz.hu/ma_megrendelheto/termekek/terkepek_poszterek