Vajdahunyad

Grafikus: Adrián Samoilá

Amilyen közismert, olyan unikális a vajdahunyadi vár. Ugyan Hunyad megyének eredetileg is itt volt a névadó vára (Hunyadvár), de nem a mai vár helyén, hanem az azzal délről szomszédos magasabb hegyen.

A mostani várat csak 1446-tól említik, Hunyadi János építtette az apja, Vojk által 1409-ben Zsigmond királytól kapott hunyadvári uradalom székhelyén. Az építkezés kezdete nyilván valamivel megelőzi az első adat felbukkanásának évét, azt a régebbi elképzelést azonban nem igazolták az eddigi vizsgálatok, hogy itt egy régebbi vár átépítéséről lett volna szó.

Azáltal, hogy az építtető kormányzó fia, Hunyadi Mátyás 1458-ben király lett, időlegesen királyi várrá lett, de a Hunyadiak családi vagyonának része maradt. Mátyás 1482-ben – házasságon kívül született fiának, kijelölt örökösének - Corvin Jánosnak adta. Tőle özvegye Frangepán Beatrix kezére került, aki 1506-ban összeházasodott II.Ulászló unokaöccsével, Hohenzollern (Brandenburgi) Györggyel. Így egy ideig az ő birtoka lett a vár.

Az erdélyi fejedelemség idején Bethlen Gábor folytatott komolyabb építkezéseket a családjának megszerzett várban. Utóbb a Thököly grófoké lett. A „kuruc király” 1685-ös török fogságba kerülésekor Apafy Mihály fejedelem tette rá a kezét. 1817-ben I. Ferenc császár és király látogatta meg, ami nem bizonyult jó ómennek, mert pár évvel rá, 1823-ban máris leégett a tetők egy része. A vár legsúlyosabb katasztrófája 1854-ben következett be, amikor tetőszerkezetei súlyos tűzvészben teljesen elpusztultak s belülről is nagyrészt kiégett az épületegyüttes. Csak 1868 után kezdődött meg fokozatos újraépítése, műemléki helyreállítása.

A várrajz megvásárolható: www.latvany-terkep.hu/ma_megrendelheto/termekek/latvanyterkepek