Temesvár

Temesvár (németül Temeswar, románul Timisoara, horvátul Temisvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timisvár). A város a mai Romániában, a Bánságban található, az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. Az Európai Unió 97. legnépesebb városa.


Temesvár - Radu Oltean grafikus (Megvásárolható a Civertan Stúdióban)

Ősi idők óta lakott hely, a 2. században római erőd állt a helyén. Várát 1212-ben említik először castrum regium Themes néven. Temesvár Károly Róbert alatt királyi székhely lett, az uralkodó 1315-től 1323-ig itt tartotta udvarát. 1387-ben Garai Miklós macsói bán itt győzte le a lázadó déliek seregét. 1397-ben országgyűlés színhelye. Bonfini a 15. században szép épületekkel rendelkező mezővárosnak nevezte. Főispánja volt többek között Hunyadi János és Kinizsi Pál. 1443-ban földrengés sújtotta, vélhetően az Anjou-várpalota - hasonlóan a Nagyváradi Szent László Székesegyházhoz - súlyos károkat szenvedett. A vár helyreállítását, korszerűsítését Hunyadi János kezdeményezte. 1514. június 9-én a fellázadt parasztsereg ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette. Dózsa György ekkor esett fogságba, s ezt követően végezték ki. Megégetésének helyét a Segítő Boldogasszony szobra jelöli a Mária-téren. A török 1552. július 27-én heves ostrom után foglalta el. A település elestéről és Losonczy István hősi haláláról Tinódi Lantos Sebestyén emlékezett meg "A vég Temesvárban Losonczi István haláláról" című munkájában. A Félhold uralma alól 1716-ban szabadította fel Savoyai Jenő herceg. A 18. században a Temesi Bánság központja. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. Római katolikus székesegyháza 1736 és 1773 között épült, és a csanádi püspökök temetkezőhelyévé vált. 1748-óta szerb ortodox püspöki székhely is. 1781-ben lett szabad királyi város. 1790. szeptember 1-jén szerb nemzeti kongresszust tartottak itt, hogy a magyarországi szerbeknek területi autonómiát követeljenek. 1849. augusztus 9-én falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg teljes vereségével végződött. A várfalakat urbanizációs okokra hivatkozva 1907-ben kezdték bontani. Temesvár az ország azon városainak egyike, ahol megindult a tömegközlekedés, és forgalomba helyezték az omnibuszt. Ennél fontosabb, hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították meg a főteret. A város 1941–ben kapott műszaki egyetemet, amely mára túlnőtte magát. Egyházi alapítású jogi, illetve bölcsészeti fakultással azonban már a 19. század derekán rendelkezett. A már nem létező katolikus szeminárium épületében működött intézménynek magyar, német és szerb anyanyelvű hallgatói voltak.

1918 és 1920 között a város francia megszállás alatt állt, 1920-ban a nagyhatalmak Romániához csatolták, és ezzel megpecsételték multikulturális jellegét.

1918-ban itt kiáltották ki az ún. Bánáti Köztársaságot.

1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom.

Az 1906-ban felállított Mária-szobor szomszédságában áll az a református imaház, amelynél 1989. december 15-én összegyűltek a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élő láncot alkotva megakadályozták a tiszteletes erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó tömegből váltak ki a rendszer megdöntését követelő fegyvertelen forradalmárok, akik békés felvonulásra, tüntetésre szólították fel a lakosságot.

Forrás: wikipedia.org

Történelem.lap.hu | Helytörténet.lap.hu