Alexandriai Szent Katalin-ispotály és kápolna, Telkibánya

1997-ben egy ház alapozási munkálatainál véletlenül előkerült romokról kiderült, hogy a régi iratokban több helyen is említett román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait találták meg.


Ferenc Tamás grafikája

A romokat mintaszerűen konzerválták, és a telkibányaiak összefogásának köszönhetően az eredeti alapokon felépítették az ispotályhoz tartozó kápolna rekonstruált épületét. A kápolnabelső kialakítása Pintér János vállalkozónak köszönhető, ő készíttette el a belső berendezést: az oltárképet és a padokat, s ezeket a községnek adományozta. Az oltárképek, a padok Joó Zoltán táblaképfestő keze munkáját dicsérik.


Légifotók >>

Az oltár főalakja az ispotályos kápolna névadója, Alexandriai Szent Katalin, aki nemcsak a kórházak patrónusa volt, hanem a csillagászok, a mérnökök, az ügyvédek és a filozófusok védőszentje is. Az ő életéből vett öt jelenetet ábrázoló kép zárja a kompozíciót.

Az oltár két mellékalakja is kapcsolódik a helyszínhez: a bal oldalon látható Szent Rókus a betegek segítője, az elesettek patrónusa, a jobb oldali mellékalak Szent Borbála pedig a bányászok védőszentje. A mellékalakok életéből vett két-két kép teszi teljessé a telkibányai tölgyfából készült, táblákra festett oltárképet.
(Vendégváró)