Szigliget várrajz

Rövid vártörténet

Szigliget várát a Bencés Favus apát építtette 1260-62 között. Hamarosan királyi vár lett. A király a várbirtokot a Pok nembéli Mórichidaiakra bízta. 1445-től 1524-ig az Újlaki  család birtokában van. Újlaki Lőrinc halála után, a várat a tóti Lengyel család szerzi meg.


Szigliget - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés

A Mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd Török Bálintnak adományozta. Buda eleste után Szigliget a végvári harcok színterévé vált. Szigliget és Fonyód várkapitánya 1547-től Magyar Bálint, a törökök és a magyarok által egyaránt tisztelt végvári vitéz lett. A várat az ellenség soha nem foglalta el.

A Bocskai felkelés idején, 1605-ben Lengyel János a szigligeti kapitány, aki megmaradt a király hűségén. Bethlen Gábor, dunántúli hadjárata során, 1621-ben a szigligeti őrség is csatlakozott a fejedelem táborához. I. Lipót rendelete a lerombolandó várak közé sorolta Szigligetet is, azonban itt erre nem volt szükség, mert 1697-ben a vár tornyát villámcsapás érte és a puskapor robbanása szétvetette azt. Ezzel megszűnt a vár katonai jellege.

Forrás: Vártúrák.hu

Várbarát.lap.hu | Történelem.lap.hu

>> Légifelvételek a várról