Szádvár

Szádvár vártörténet

Magyarország északkeleti szögletében, az Aggteleki-hegység zöldellő hegyormainak egyikén omladoznak a nagyterületű Szádvár kőfalai. Régészeti feltárás híján még sok homályos folt fedi múltjának részleteit. Így csak valószínűsíthető, hogy a XIV. század elején királyi parancsra emelték, miután a Ménes-völgy túloldalán lévő korábbi erősség romba dőlt.


Szádvár - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés

Az évszázadok során magáénak mondhatta a Bebek família, majd Komorowsky rablólovag is. A legenda szerint a középkori várépítők először a Ménes-völgy túloldalán kezdték meg a kőfalak alapozását, de az ördögök reggelre mindig áthordták a másik sziklaplatóra, így kénytelen volt a Bebek uraság is belenyugodni, hogy ott létesüljön a szállása.

1567 januárjában Schwendi Lázár királyi generális foglalta el négynapi lövetés után a férje távollétében parancsnokló Patócshy Zsófia úrnő vezette védőseregtől. A következő évtizedekben zálogbirtokosok lakták, akik nem áldoztak az omladozó épületeinek karbantartására. Utolsó katonai szerepét Thököly Imre kuruc hadjárataiban játszotta, de 1685 őszén, a kapuján bemasírozó császári zsoldosok puskaporral felrobbantották.

A természet visszahódította területét, mint közvetlenül az országhatár szélén megbújó várrom pedig sokáig elfeledett műemlék volt. Napjainkban határozta el egy várbaráti csapat, hogy összefog a megmentéséért.

Forrás: Északivárak.hu

Várbarát.lap.hu | Várrajz.lap.hu

Légifotó album