Sopron

Sopron hazánk északnyugati csücskében található. Az Alpokalja térségében már a Római Birodalom idejében is virágzó település létezett, a borral, étolajjal és borostyánkővel kereskedő lakosság által megalapított Scarbantia városa.

A régészeti feltárások nyomán napvilágra kerültek a hatalmas faragott kövekből emelt, félköríves tornyokkal tagolt ovális alakú városi védőművek alapfalai. 450 körül Attila hun fejedelem hadjáratában romba dőlt a rómaiak városa, aminek maradványaira települt meg a Kárpát-medencében új hazát találó magyar lakosság.

Az István király által létrehozott központosított államhatalom alapját jelentő vármegyei ispánságok egyikét, a római alapfalakra épített facölöpökből gerendás szerkezetű és földdel kitöltött ispánsági vár jelentette. A feltárások arra utalnak, hogy a XI. század elején viharos erejű támadás során égett le ez a sáncvár, így akár köthető III. Henrik német-római császár 1044-es hadjáratához is, amikor megdöntötte Aba Sámuel magyar király uralmát.

A későbbi helyreállítások során már erős kőfalat emeltek a „vörös sánc” tetejére, ami jelentős akadályt képezett a nyugatról támadó ellenséggel szemben. Így 1096-ban Kálmán király parancsára a soproni kapun csak előkelő lovagok túszul adása mellett engedték bevonulni a keresztes hadakat, ezzel akadályozandó meg a fosztogatásaikat.

Grafika: Ferenc Tamás
Kiadó: Escort Tuourist Utazási Iroda és Könyvkiadó Bt. - www.escorttourist.hu
A mű bárminemű egészben vagy részletekben történő másolása a kiadó tudta nélkül tilos!

Az Árpád-házi királyok uralkodásának további évszázadaiban is jelentős határvárnak számított, de biztonságos falai között a lakosság fejlett polgári településen tudott élni. II. Harcias Frigyes osztrák herceg kihasználva, hogy a magyarok királya vereséget szenvedett a mongol seregtől Muhi mezején, fegyvereseivel elfoglalta Sopron határvárát. Csak a következő esztendőben sikerült annyi katonaságot összegyűjteni IV. Béla királynak, hogy a bitorolt területeket visszavegye. Sopron fontos szereppel bírt az osztrák és cseh uralkodó magyarországi hódításaiban is, seregeikkel sűrűn felvonultak meghódítására.

A XIV. század elején a hatalmas Kőszegi nemzetség zsarnoki önkényuralma akadályozta a soproni polgárokat, hogy árucikkeikkel szabadon kereskedhessenek az országban. Ismételt virágzását az Anjou uralkodóknak köszönhette, így 1317-ben minden régebbi privilégiumukat megerősítő, majd 1323-ban országos vámmentességet kaptak. A jórészt német ajkú polgárság a középkorban teljesen kiépítette a javaikat védelmező háromszoros városfalakat, melyekbe csak két jól őrzött kaputornyon keresztül lehetett bejutni.

Az 1526-os törökkel vívott mohácsi csata után ez a vidék rövidesen Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg majd magyar király fennhatósága alá került. Bocskai István felkelő hajdúi 1605-ben sikertelenül ostromolták, de Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt megnyitották a városkapukat 1619-ben. Az utolsó katonai események a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc időszakában játszódtak körülötte, de az erős védőművei mögött védekező császári helyőrséggel Vak Bottyán kuruc generális katonái sem bírtak 1705 végén.

A XVIII. században megkezdték a katonai jelentőségüket vesztett városfalak és bástyák lebontását, maradékait az 1960-as években restaurálva a polgárházak között, belső udvarok mélyén kereshetjük fel hangulatos, múltidéző sétánk alkalmával.

Látványtérkép.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Látványtérkép.blog.hu

Képgaléria: Soproni légifelvételek