Medgyes városfala

A Nagy-Küküllő kanyarulatában épült város már 1283-ban is a hasonló nevű szász dékanátus központja volt. Neve alapján azonban a szászokat már korábbi magyar település fogadta közelebbről ismeretlen időpontban történt beköltözésükkor. Első említése még 1201-ből származik, amikor Kán nembeli Gyula magánbirtoka volt. Valószínűleg a székelyek Medgyes neme is kapcsoltba hozható a várossal. A későbbi Háromszék lakói ugyanis a szászok betelepítését megelőző időben még a későbbi Királyföldön éltek.

Mátyás király 1477-ben megengedte a város lakóinak, hogy csak 32 fős katonasággal vonuljanak hadba, a többiek a város akkor már biztosan létező falainak védelmére hátra maradhatnak. Természetesen a városerődítés folyamatos fejlődése, átépítése egészen a 18. századig tartott. Medgyes gyakran adott helyt országgyűlésnek, fontos eseményeknek. Például itt jelentette be Báthori István fejedelem 1576-ben lengyel királlyá történt megválasztását. A Rákóczi-szabadságharc idején Forgách Simon serege 1705-ben kemény ostrommal foglalta el. Később egy másik kuruc tábornagy, Pekry Lőrinc , nehogy a császáriak védelmet lelhessenek benne, részben lebontatta a város erődítéseit. A Kő utcai kaput később barokk formában teljesen építették újjá. Az 1848-49-es harcok idején már nem játszott érdemi katonai szerepet. A városfalak nagyobb része, a három napjainkig fennmaradt városkapuval egyetemben ma is áll.



Medgyesi erődtemplom szerepel az erdélyi erődtemplomok térképen.

Erdélyi és magyarországi látványtérképeket megvásárolhatja a www.var-webaruhaz.hu oldalon!