Kőszeg

Hazánk nagy történelmi múltra visszatekintő kisvárosát Magyarország nyugati határvidékén,
az Alpokalja lábánál kereshetjük fel (87-es főút megy a településen keresztül).

Árpád-házi II. Géza király adományozta a vidéket a németajkú Wolfer és Hedrik {Henrik} testvérpárnak, akik fegyveres kíséretükkel telepedtek le, ők alapították meg a Gyöngyös patak menti települést. Kőszeg első vára az Óvár {Óház} a hegyek között létesült, valószínűleg még a tatárjárás előtti időszakban, mert már egy 1241. áprilisi oklevél szerint II. Frigyes osztrák herceg fegyveresei ostromban elfoglalták.

A mongol hadak elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét.

A XIV. század elején kitört anarchikus belháborúban innen kormányozta dunántúli magántartományát a hatalmas Kőszegi nemzetség, melynek fejét Rettegett Iván nádor képviselte. Uralmukat csak az itáliai trónkövetelő, Anjou Károly - aki a magyar korona megszerzéséért évtizedekig tartó harcokat vívott - tudta megtörni, majd győzelme után jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben.  

Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. Ezen falakat övező árkokba pedig a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. Oltalmuk a XVI. századtól kezdve létszükségletté vált, az egyre gyakoribb török rablóportyák ellen.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisich Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. A falak lövetése és gyalogsági rohammal való elfoglalása mellett ostromtornyokat emeltek és alagutakat próbáltak fúrni, de ezt meghiúsította a vizenyős talaj. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba, mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították. Habsburg Ferdinánd császár és király a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte, és neki adományozta Kőszeg városát, mivel azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, visszakerült a Királyi Kamara kezelésébe. 

A következő évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. Csak a XVIII. század közepére vesztette el hadijelentőségét, így védőműveinek nagyobb részét lebontották, maradékait részben restaurálva most is láthatjuk a lakóházak közötti belső udvarokban.

Látványtérkép.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Látványtérkép.blog.hu

Kőszeg a Civertan légifotó archívumában