Csókakő

A Vértes hegység déli peremén, egy szakadékos oldalakkal szegélyezett orom tetejét koronázza évszázadok óta Csókakő vára.

A történészek kutatásai szerint ez a vidék már a honfoglalás után a később Csák nemzetségnek nevezett előkelői csoport fennhatósága alá került, akik házasság révén még az Árpád-házi uralkodókkal is rokonságba kerültek. Korai erődítményük Csákvár lehetett, melynek fa-föld szerkezetű védőműveit elpusztították a viharos háborúk, helyette a vértesi hegycsúcsokon emeltek kővárakat a család földesurai.

Csókakő első írásos említése 1299-ből származik, amikor Márk fia István alországbíró lakott benne famíliájával és szolgaszemélyzetével. Ők Károly Róbertet támogatták a magyar trón megszerzésében, de a győztes uralkodó 1326-ban - megakadályozandó, hogy hatalmára veszélyes birtoktömb kialakulhasson - más várbirtokért cserében megszerezte tőlük. Fejér vármegye királyi ispánja töltötte be egyúttal a csókakői várnagy posztját is, ő parancsolt a várbeli népeknek és a környékbeli alávetett lakosságnak.

Csókakő - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés

A 15. században került az erődítmény élére várnagyként Rozgonyi István, aki 1428-ban megmentette uralkodójának életét a törökkel vívott vesztes galambóci csata idején. Csókakő először csak honorbirtokként - a szolgálati idő tartamára-, majd 1430-tól örökbirtokként jutott a Rozgonyi főnemesi család tulajdonába, mely azt egészen a század végéig - férfiágon történt kihalásáig - uralta. A 16. században a vár elvesztette katonai jelentőségét, a török hódítók hatalmas túlerejével és tüzérségi fölényével szemben védhetetlenné vált. 1543-ban Szulejmán szultán hatalmas serege megostromolta és elfoglalta a közeli Székesfehérvárt, és a következő esztendőben Ahmed fehérvári bég fegyveresei előtt kardcsapás nélkül kaput nyitott a vár helyőrsége.

A török hódoltság idején csak Fehérvár egyik előretolt megfigyelőhelyeként játszott - alárendelt - szerepet, helyőrségét egy 1552-es zsoldlista szerint 33 janicsár alkotta. Evlia Cselebi híres török utazó 1664-ből származó visszaemlékezésében a következőket tartotta említésre méltónak Csókakő váráról: "Székesfehérvár alá tartozó szubasiság (közigazgatási alközpont) és helyettes bíróság. Parancsnoka és elég katonája van. Palota és a Bakony hegyei között egy magas dombon álló kicsiny, erős építésű váracska, de én nem mentem be. A várban III. Murád khán dzsámija van . . .".  A vár 1687 őszén szabadult fel, a továbbiakban már nem szerepelt a harci eseményekben.

Épületei lassan omladozni kezdtek, tornyába villám csapott, köveit az újjátelepült völgybeli község lakosai hordták el. Végső pusztulását az 1995-ben megalakult Csókakői Várbarátok Társasága akadályozta meg, akik pályázatokon nyert jelentős anyagi eszközökkel igyekeznek minél nagyobb mértékben restaurálni a középkori műemléket.

Szöveg forrása: Múlt-kor.hu

Várbarát.lap.hu | Várépítészet.lap.hu

Képgaléria