Bribir - a bribiri grófok székhelye

A mai Sibenik-Knin megyében található kicsiny Bribir falu (kb. 500 lakos), valamivel több, mint 10 kilométerrel fekszik északnyugatra Skradintól és 32 kilométerrel északabbra Šibeniktől. A falu, a Ravna kotar hegységből Bukovicánál kiváló mészkővonulat aljában helyezkedik el. A település létrejöttében fontos szerepet játszott, hogy viszonylag gazdag a mezőgazdaságilag művelhető területekben és stratégiai szempontokból is igen előnyös helyen fekszik. Még a római uralom idején jött létre Varvaria települése, melyről a későbbi Bribir is a nevét kapta. Miután a horvátság megtelepült jelenlegi hazájában, maguk is kialakították a saját adminisztratív-közigazgatási rendszerüket.
A horvátok újonnan alapított települései között találhatjuk Bribirt is, mely utóbb az egyik legnagyobb hatalmú horvát család székhelye lett.



A bribiri grófok eredete

Bíborbanszületett Konstantin a híres művében, a "Birodalom kormányzásáró" már tett említést Bribir óhorvát zsupánságáról (megyéjéről). Tulajdonképpen a bribiri grófok, vagy ismertebb nevükön a Subicsok (Šubić - e néven 1311-től említik őket) felemelkedése is Bribir megyéhez köthető. A Subicsok Luka megyéből (Lučka županija) származtak, mely Zára (Zadar) hátországában volt megtalálható. A családnak még a 11. században sikerült megszereznie az örökös bribiri ispáni címet (perpetuus comes), így tartósan megtelepedtek a Šibenik hátországában lévő Bribirben. Felemelkedésükben kétségtelenül szerepet játszott az a tény, hogy a bribiri vár birtokában ellenőrzésük alatt tarthatták az egész vidéket. Hamarosan a hatalmuk alá vonták a szomszédos Osztrovicát (Ostrovica) is, mely a horvát Tengermellékről (Primorje) az ország belseje felé tartó kereskedelmi főút egyik legjelentősebb őrhelye volt. Miután Bribir megye természetes határát is a Krka folyó képezte, logikus volt, hogy a bribiri grófok hamarosan megszerezték Szkradin (Skradin) birtokát is. Tulajdonképpen Bribir, Osztrovica és Szkradin várai képezték a Bribiri grófok hatalmának magját, majd e várakból terjesztették ki befolyásukat a többi horvát területre is.

A Bribiri grófok felemelkedésének kezdetei

A 12. szd. 60 éveinek folyamán, Belos bán szövetséget kötött Bogdán bribiri ispánnal, az első ismert bribiri gróffal. Bogdán szövetségben állt a zárai gróffal is. Manuél Komnénosz bizánci császár uralkodásának idején, a bribiri ispánt is Rogeriusz császári hadvezér (Rogerius, dux Dalmatiae et Croatiae 1178-1180) körül csoportosuló kiválóságok között találhatjuk. Az Árpád háziak főségének újbóli visszaállítása után, 1180-ban Miroszláv bribiri ispán már, a III. Béla király által Horvátországba küldött hadvezér Mór kísérői között volt. Miroszláv már önállóan is adott ki okleveleket és jelentős politikai befolyással is bírt.
A 13. szd. első évtizedeiben, Bribiri Gergelyt már nem a régies zsupán/ispán címmel illették, hanem az újabb, noha méltóságát tekintve ugyan azt jelentő grófi (comes) címmel említették. Gergely, István fivérével és a többi testvérével, legyőzte ellenlábasát Domaldot és elfoglalta annak birtokait "kezdve a Krka vizétől egészen a tengerig, Záráig". Gergely ezzel a foglalásával megalapozta a család további emelkedését és hatalmát. Bribiri Gergely megerősödését mutatja az, az 1251-es oklevél is, melyben IV. Béla megerősíti örökös hatalmát Bribir megyében. A Bribiri család hatalmának teljét, a Pál, György és Mladin fivérek idején érte el, akik hamarosan kiterjesztették hatalmukat szinte egész Horvátországra, Dalmáciára, valamint Boszniára és Humra (ma Hercegovina) is.

Horvátország koronázatlan királya - Subics I. Pál

Pál felemelkedése az után kezdődött, hogy 1272-ben Trau (Trogir) élére került. Pált már a következő évben, Spalato (Split) grófjának nevezik, majd 1278-ban IV. László király már tengermelléki bánnak nevezte. Nem sokkal később, Pál a fivéreivel kiszorította az ősi narentán fejedelemségből a Kacsicsokat (Kačić), amivel megszerezték Omist (Omiš/Almissa) és a narentai vidéket is. Az Árpád háziak és az Anjouk közti trónharcok idején, 1293-ban Subics Pál már minden horvátok bánjává tekintette magát, majd nem sokkal később, már egész Szlavónia bánjának is. A kiskirályi hatalomra szert tett Subics Pál, szinte egész Horvátországra kiterjesztette a befolyását, északon a Murától, a Drávától az Adriáig. A 13. szd. végére Pál megszerezte az uralmat Bosznia fölött is, amit ifjabb fivérének I. Mladinnek engedett át. Mladin 1305-ös halála után, "egész Bosznia ura" és bánja, Subics I. Pál legidősebb fia, II. Mladin lett. Pál, kiskirályi hatalmának teljében, nem csak a koraközépkori Horvát királyság egykori részét képező területeket uralta (kivétel a Frangepánok földje, s nem a Dráváig, hanem csak a Kapeláig és Bihács környékéig), hanem még olyan területeket is, amelyekről az egykori horvát uralkodók csak álmodozhattak.
Pál, az alattvalói számára, jó úrnak mutatkozott, pld. a szkradini polgároknak lehetővé tette, hogy megválthassák magukat a jobbágyterhek alól. Mecénásként lépett fel a templomok építésénél és elősegítette a ferencesek kolostorainak (Bribirben, Szkradinban), valamint a klarisszák szkradini kolostorának megerősödését is. Az általa folytatott gazdaságpolitikával, előmozdította a horvát városok fejlődését is, melyek a városi önkormányzat szintjére (kommuna) léphettek. Rab városát megerősítette birtokaiban, ezen felül, jelentős kereskedelmi kiváltságokat is adott neki. Új püspökségek (Sibenik, Duvno, Makarska) megalapítását is támogatta, s jó viszonyt ápolt a johannitákkal is, noha a templomos rend feloszlatása után, azok birtokainak irányítását maga vette át. Subics I. Pál 1312-ben halt meg, s halála a Bribiri család hanyatlásának a nyitánya lett.

Bribiri II. Mladin teljhatalmának vége

A bosnyák báni tisztség sikeres megszerzése után (1305-től), Subics II. Mladinnek 1311-ben sikerült az uralma alá hajtani Zára városát is, s még az évben "a zárai tanács grófjának" és "Dalmácia urának" kiáltotta ki magát. A zárai grófi tisztségéről 1312-ben le kellett mondania, miután horvát bán lett. Mladin ezután a Velencei köztársasággal lépett szövetségre, mely a város polgárává fogadta. A szövetség miatt, a Bribiriek nagy ellenállásba ütköztek a horvát tengermelléki városok részéről, de ellenük támadtak a korbáviai Kurjákovics grófok, valamint Nelepec gróf is, Knin és Lika egy részének ura is.
Mladen, hatalmának horvátországi gyöngülése ellenére, sikeresen megtartotta hatalmát Boszniában, sőt kiterjesztette azt még Humra is. Mladin, akárcsak apja, elkötelezetten támogatta a kultúra fejlődését az általa uralt területeken.
Ez időben, Anjou I. Károly magyar-horvát király is folytatta hatalmának megerősítését, melyben a még mindig nagyhatalmú II. Mladin akadályozta. A kettőjük közti hatalmi kérdés a bliszkai (ma Blizna) csatában dőlt el, ahol a király katonai vereséget mért Mladinra, majd elfogása után, a Magyar királyság területén rabságban tartotta, ahol 1341 körül Mladin meg is halt.

A bribiri família bukása és a Zrínyi család létrejötte

Subics II. Mladin rabságba vetése után, a bribiri család vezetője, II. Mladin fivére, Subics II. György lett, akinek segítségére voltak a fivérei is, III. Gergely és II. Pál. Gergely utódjait 1301-től, mint Tropolje (Kupres/ma Završje) grófjaként említik meg, 1311-től Szkradin grófjaként. Subics III. Gergely, vegliai Frangepán Erzsébetet vette feleségül. Gergely 1347-ben, Subics II. Pál kiskorú fiának, III. Györgynek a nevében. átadta a Luka megyei Osztrovica várát és birtokait Anjou I. Lajos királynak, a Szlavóniában található, Zrínynek nevezett várért, annak minden tartozékáért és jogaiért, valamint a Zríny közelében lévő Sztupnica váráért cserébe. Subics III. Gergely ezután átköltözött Zrínybe és megalapította a nemes Zrínyi családot, mely a nevét a cserébe kapott várról és birtokáról vette. A Bribirben maradt rokonság a 14. 15. században jó néhány ágra szakadt szét - Ugrinicsekre, Markovicsokra, Banicsokra, Obradicsokra, valamint a Krivacsicsokra (ők utóbb, a Topuszkó melletti Perán váráról peráni grófoknak nevezték magukat. E család 1786-ban halt ki). A Bribiriek egy másik csoportja 1324-ben Zára polgáraivá lettek. Az ő Zárába költözésükkel, majd Zára velencei uralom alá kerülésével, Bribir vára elveszett mind Horvátország, mind az Anjouk számára.

Fordította: Szatanek József
Forrás: http://povijest.net/sadrzaj/hrvatska/hr-srednji-vijek/226-bribirski-knezovi-subici.html



Bribir

Bribir, települése fölött az ókori Varvaria, nagyterületű városának romjai találhatók. A falu közepén, a várhegyre szinte merőlegesen, egy balra tartó leágazáson lehet, akár autóval is felmenni az ókori településhez.
A várhegyen található ókori város, képezte a Bíborbanszületett Konstantin által is megemlített Bribir megye (zsupa) székhelyét, s mint ilyen ez a település tekinthető a bribiri Subicsok ősi földjének is. Hogy hol állhatott a Bribiri nemzetség ősatyai vára azt nem tudni, vélhetően a mostani várhegyen, annak falakkal védett fennsíkjának egy szögletében. Az biztos, hogy a romai romok fölé, a hatalma teljében lévő Subics Pál egy saját palotát építtetett, de ő is csak a várplató egy kisebb területét hasznosította. A tájékoztató táblákkal jól ellátott romterületet jelenleg térdig érő fű lepi el, így az egyes épületek teljes áttekinthetősége meglehetősen alacsony szintűnek mondható.
A bribiri várhegy északi sarkából, a törökkori vár romjai közül, jól látható a harmadik, fontos Subics vár, Osztrovica várhegye.



Bővebbet:
http://hakave.org/index.php?option=com_content&task=view&id=2524&Itemid=151
http://hakave.org/index.php?option=com_content&task=view&id=2525&Itemid=151

Horvátvár.lap.hu | Történelem.lap.hu