LÁTVÁNYTÉRKÉPEK
VÁROSOK, VÁRAK, KASTÉLYOK
A honfoglaláskor Árpád egyik vezérének Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott, kinek unokája Bene vitéz lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek. A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között Csobánka comes építette újjá és tette a nemzetség székhelyévé. A birtokot később két fia János comes és Péter között úgy osztotta fel, hogy...
A Hernád folyó völgyének keleti oldalán, egy távolról is jól látható sziklaszirtet koronáznak Boldogkő várának restaurált falai. Azon kőváraink közé tartozik, melyet tatárjárás után emeltek Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére, a környező vidék Tomaj nemzetségbeli földesurai. A XIV. század elején Aba Amadé tartományúr fegyveresei foglalták el, majd 1317-től Anjou Károly király mondhatta magáénak. A...
Rövid vártörténet 1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. 1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés. 1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi. Buda vára - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés 1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a...
Buják községből gyalogösvényen felkapaszkodva lehet eljutni a még mindig több méternyi magas kőfalakkal övezett végvárba, ahonnét a vidékek panorámájában is gyönyörködhetünk. Nem maradt fenn írásos adat, hogy kinek a parancsára és mikor emelhették a korai vármagot. Az első okleveles említésekor, 1315-ben királyi várnagy sikerrel védelmezte meg embereivel a Csák Máté tartományúr seregét vezető Ibur fia...
Budapestnek a Duna jobb partjára eső részén, a folyó felől hatalmas sziklaszakadékkal határolt Gellért-hegy tetején a középkorban csak egy kisebb őrhelyet létesítettek a török hódítók. Citadella - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés Az 1849-es ostrom tapasztalatai alapján azonban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy olyan jól védhető, a...
