Az Árpád-kori, ma református templom védett műemlék. Gótikus szentélye a XIV. században épült, a XVIII. században barokk stílusban újították meg az épületet.
Ferenc Tamás grafikája
A középkori templom feltárása, és az ehhez kapcsolódó műemléki felújítása 2000 nyarán kezdődött a Nemzeti Örökségi Program támogatásával. A mostani feltárás is megerősítette, hogy a XIII. században már biztosan állt a templom, eredeti állapotában megmaradt a templomhajó keleti falának jelentős szakasza. A nyugati falat a XIII. században lebontották, mivel abban az irányban hosszabbították meg a főhajót. A XIV. század harmincas éveiben lebontották az Árpád-kori szentélyt, és sokszögzáródású, támpilléres, gótikus szentélyt építettek.
A szentély sokszögű falában csúcsíves ablakokat nyitottak. A déli ablak alatt egy magas, csúcsíves ülőfülkét, és változatos fali fülkéket alakítottak ki. Miután a templom a reformátusok kezére került, lebontották az oltárt, eltávolították a falfestményeket is. A Rákóczi-szabadságharc éveiben, 1706-ban a fosztogató rácok a környék többi településéhez hasonlóan Túronyt is felégették.
Légifotók >>
A lakosság csak 1726-ban költözött vissza faluba, és vette birtokba a fedél nélküli, romos templomot. Az épület felújítása során támpilléreket építettek, újabb ablakokat nyitottak, a kazettás mennyezet is a XVIII. században készült, a barokk stílusú torony pedig 1827-ben épült. Az évszázadok során történt átalakítások ellenére is a környék legértékesebb műemlékei között tartják számon az épületet. A túronyi templom 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta.
(vendégváró)
Gótika.lap.hu | Helytörténet.lap.hu