Térkép a kártyában

A kártyajátékok nagy barátai évszázadok óta a katonák. Valamikor minden harcos elengedhetetlen felszerelése volt egy csomagjátékkártya, mely elfért a zubbonyzsebben és bármikor rendelkezésre állt a véget nem érő gyakorlatozások szüneteiben. De jó szolgálatot tett ez a kis játékszer a frontvonalakon, hadi kórházakban és fogolytáborokban is.


Kartográfiai kártya - (forrás: www.loc.gov)

Különleges játékkártyát őriz a washingtoni Kongresszusi Könyvtár térképgyűjteménye. A játék a U.S. Playing Card Company nyomdájában készült 1943-ban. A hagyományos játékkártya kinézetű lapok érdekességét az adja, hogy az előoldal és hátoldal közötti harmadik réteg - valamikor ez szolgálta a kártyalapok átláthatatlanságát - a Német Birodalom térképszelvényeit rejti.

A "kartográfiainak" nevezett játékkártya keletkezésének és használatának körülményeiről Ralph Ehrenberg történész számolt be a közelmúltban magyarul is megjelent Térképek könyvében. A II. Világháború idején a brit katonai elhárítás (British Military Intelligence) és az amerikai katonai elhárítás (MIS-X - a rövidítés és az intézmény háborúban betöltött szerepe a mai napig rejtély a történészek számára) számtalan módszerét dolgozta ki a térképek elrejtésének. Nyomtattak szelvényeket szövetre és vékony papírra, s helyezték használati tárgyakba: cigarettadobozba, borotvaecset és fogkefe nyelébe, pingpongütőbe és könyvborítóba. Ezeknek elsődleges felhasználási célja a fogságba esett, illetve a frontvonalak mögé jutott katonák tájékoztatása volt. Magukkal hordták a pilóták, ejtőernyősök, felderítők, de szétosztották a hadifogolytáborokba juttatott segélycsomagok révén is. A térképek menekülő útvonalakat írtak le, tájékoztattak a veszélyes helyekről és tájékozódási pontokról is. Ehrenberg - a térképgyűjtemény egykori kezelője - megnevezi az eredeti térképet is, melyről a kártyagyári másolatok készültek: az edinburgh-i John Bartholomew Európa-térképe volt a minta.

A kartográfiai kártya gyártási technológiája igen egyszerű: külön ívre nyomtatták a kártya elő- és hátoldalát, egy harmadik ívre pedig magukat a kártyalap méretre szabott térképszelvényeket. Az elő- és hátoldal közé kasírozták ezt a titkos ívet. A kártyalapok sarkait megbontva szét lehetett választani a rétegeket és rendelkezésre állt a szökést segítő térképvázlat. A dobozba 52 francia sorozatjelű kártya, 2 Joker és 2 kiegészítő lap került. Néhány száz csomag térkép-kártya hagyhatta el a nyomdát. 1990-ben egy riportalany beszámolt arról, hogy a katonák meg tudták különböztetni a hagyományos és a kartográfiai kártyát, bár ennek mikéntjéről nem mondott semmit. Arról nem készült feljegyzés, hogy milyen hatékonysággal szolgálta ez a megoldás a bajba jutott katonákat, illetve hányan jutottak haza vagy maradtak életben a kartográfiai kártyának köszönhetően.

Jánoska Antal
Kártya-játék.hu

Hadtörténelem.lap.hu | kartyagyujtok.lap.hu