Tematikus térképek

A 19. század végén a Magyar Földtani Intézet az ország általános és részletes földtani térképezését kapta feladatul. Az egységes szerkesztési elveket magyar szakemberek dolgozták ki. Az 1881-ben elfogadott nemzetközi nevezéktan és színkulcs alapján először Európa 1:1 500 000 méretarányú nemzetközi földtani térképének hazánkat bemutató szelvénye készült el, kéziratos formában. Az 1896-ban, {IV-397.} Berlinben megjelent, francia nyelvű munka az első nemzetközi összefogással készült térkép.

A síkvidéki szőlőtelepítések, az ipari növények termesztése felé tekintő mezőgazdaság, az ármentesítés, a folyószabályozás, valamint a szikesedés, a 19. század végén központi feladattá tette a talajok vizsgálatát és a talajtérképezést is, amely 1891-ben kezdődött el. Az I. világháború végéig a kéziratos, részletes felvételi lapok alapján elkészült az ország első átnézetes talajtani térképe, 1:1 000 000 méretarányban. A II. világháború végéig folytatódott az ország részletes geológiai térképezése, id. Lóczy Lajos vezetésével. Ő hozta létre a szelvények áttekintő térképét is, 1:900 000 méretarányban (1923), amelyen 35 színárnyalattal szemléltette a különböző földtani képződményeket.

{IV-399.} Többnyire kéziratos formában készült el a Földtani Intézetben 1933–1951 között az 1:25 000 méretarányú talajtani felvételi térképezés, az ún. Kreybig Lajos-féle térképek sorozata. Ezekből 114 darab, 1:75 000 méretarányú talajismereti szelvényt állítottak elő, amelyek a talajok víztároló, vízvezető képességét, televénytartalmát és vegyi összetételét tüntették fel, így hazánk teljes területét lefedő, részletes talajtérkép-sorozat birtokába került. Egy másik talajtérkép-sorozat is készült, az ország 1:200 000 méretarányú mezőgazdasági talajtérképe (1949), majd ez alapján az ország első genetikai talajtérképe (1955). 1950-től folyik az ország igen részletes (1:10 000), üzemi talajtérkép-sorozatának előállítása.

A millenniumra jelent meg az 1890. évi népszámlálást feldolgozó, 21 lapból álló térképsorozat, amely már nemzeti atlasz vonásokat hordozott magán.

Magyarország erdő- (1890), majd földhasznosítási térképe (1895) után, a Földművelésügyi Minisztérium 1900-ban elrendelte a földhasznosítási megyetérképek kiadását, egységesen 1:144 000 méretarányban, 7 színű nyomással. Az I. világháború kitöréséig 21 vármegye térképe készült el. A befejezetlenül maradt munka a mai napig nem folytatódott. Viszont két kiadást (1938, 1941) ért meg Magyarország mezőgazdasági atlasza.

A trianoni béketárgyalások előkészítéséhez néprajzi, gazdasági térképek egész sora készült el, az adatok térképi feldolgozásának tárgyilagosságát kifejtő leírásokkal együtt. Ezek a térképek bizonyították egyrészt a Kárpát-medence gazdasági egységét, tájainak egymásrautaltságát, egybetartozását, másrészt a népességeloszlás tényleges helyzetét. E térképezés eszmei vezetője, szerkesztője gr. Teleki Pál, Edvi-Illés Aladár és Halász Albert, kivitelezője a Pátria Nyomda volt. Teleki ún. vörös térképe a világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták.

A 20. század első évtizedeiben egyre önállóbbá vált térképészet említett négy vonulatához tartozó személyek és intézmények tevékenységében az 1940–1950-es évekre jelentős, előnyös változások következtek be. A társadalmi és a gazdasági élet minden területén megnőtt az igény a térképek és a térképes szemléltetés iránt. Meg kellett teremteni az ország egységes katonai topográfiai térképművét is, számolva az akkori idők (hideg)háborús követelményeivel. Az egységes kataszteri térképek hiányosak, a meglévők elavultak voltak.

Nagyban elősegítette a térképész szakterület fejlődését és növelte hivatalos súlyát az, hogy 1952-ben megalakult az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH), mint országos irányító szerv (főhatóság) és a Geodéziai és Kartográfiai Intézet, mint operatív szerv. 1954-ben utóbbiból három térképészeti vállalatot hívtak életre, amelyek közül a Kartográfiai Vállalat látta el az országot polgári földrajzi térképekkel.

Az 1960-as években a Földrajztudományi Kutatóintézet adta ki az ország 1:200 000 és 1:500 000 méretarányú, kéziratos, ill. sokszorosított geomorfológiai térképét, amelyet 1:100 000 méretarányú felvétel alapján készített.

http://mek.niif.hu/02100/02185/html/868.html

Látványtérkép.lap.hu | Történelem.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz



Magyar kolostorok rajzai színes látványtérképen





Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.