Székelyudvarhely látványrajza - látványtérképe

Kelemen Alberttől kaptuk közlésre

székelyudvarhely
Székelyudvarhely látványtérképe - Grafikus: Kelemen Albert (Nagyít)

Székelyudvarhely ma, talán a legmagyarabb város Erdélyben, vagyis a magyar lakosság számaránya itt a legmagasabb a többi erdélyi településhez viszonyítva.

Székelyudvarhely és környéke, már az őskorban lakott település volt. Később, a II. században római castrum állott helyén, benne feltehetően a Cohors I. Ubiorum és a Cohors IV. Britanica katonái voltak.
A magyar királyság még a székelyek idetelepedése előtt megszervezte ezt a területet, ezt bizonyítja a Budváron talált erődítmény.

A székelyek először 1224-ben szerepelnek oklevélben, a város neve pedig az 1333-as pápai tizedjegyzékben jelenik meg. Székelyudvarhelyt először mezővárosként, egy Báthori István vajda által 1485- ben kiadott oklevél említi, ezt a címet valószínűleg Zsigmond magyar király adta korábban. Első ismert kiváltságlevelét Izabella királynőtől kapta 1557- ben, ugyancsak ő adományozta, a város címeres pecsétjét 1558-ban.

Székely anyavárosnak is nevezték, ami az egész Székelyföld feletti valamiféle felsőséget feltételez, de ennek valós alapja csak az, hogy itt tartották a székely nemzetgyűléseket, melyek az egész Székelyföldön érvényes fellebbviteli törvényszéki döntéseket hoztak.

A település kezdetben szűk volt, csak a mai főtéren és a környékén terjedt el, a XVI. századtól növekedni kezdett a hozzácsatolt falvakkal. A város gazdasági fejlődésében jelentős szerepe a céhek kialakulásának és működésének volt. A másik jelentős tényező a két középfokú tanintézmény az 1593-tól működő jezsuita iskola, a későbbi katolikus gimnázium és az 1670-ben alapított református kollégium volt.

Az 1562-ben lezajlott székely felkelés után, János Zsigmond a székelyek féken tartására két vár építését rendelte el, a Székely Támadt várat Székelyudvarhelyen, és ennek egy társát a háromszéki Várhegyen. A két vár neve együttesen egy cinikus szójátékot eredményezett: „Székely Támadt- Székely Bánja”, az 1562-es felkelésre és annak leverésére utalt.

Székely Támadt vár
Székely Támadt vár | Grafika: Kelemen Albert

A XVIII. század elején a várost megviselték a háborúk, majd a nyomukban következő pestisjárványok és éhínségek, de a gazdasági élet ezután fellendült.

Ezt a fellendülést tükrözik a barokk emlékei az 1712 és 1779 között épült ferencrendi templom és kolostor, a református templom (1780-1781) és a római katolikus plébániatemplom (1787-1793).

Az 1848-49-es forradalom és az utána következő parancsuralmi rendszer megtörték a fejlődés ütemét, de 1860 után újabb polgárosodási és urbanizációs lendület kezdődik. 1888-ban szárnyvasútvonal kötötte össze a Segesvár- Brassó közötti fővonallal. Bővült az iskolahálózata 1871-ben létesült az Állami Főreáliskola és 1893-ban a Kő-és Agyagipari szakiskola. Középületetk és impozáns polgári házak emelkedtek, közülük a legjelentősebbek az új Vármegyeháza (1897), az Állami Főreáliskola (1891), a katolikus gimnázium új épülete (1910) és a református kollégium új épülete (1912).
A rajz a mai Székelyudvarhely központját ábrázolja, nagyjából ekkora lehetett az egykori Székelyudvarhely. A középpontban a református templom látható, amely kettéosztja a egykori központi teret, egykor Alsó Piactérnek és Felső Piactérnek nevezték, ma Szabadság tér és Márton Áron tér, de Sztálin térnek is nevezték az idők folyamán.

A rajz bal szélén a barokk ferences templom és zárda látható, vele szembe az Emlékezés Parkja vagy Szoborpark néven ismert létesítmény. Ezzel szemben egy egykori üzletház ma egy bank teteje. A református templom sarkától balra központi helyen az egykori vármegyeháza ma városháza látható. A központból lefele egy kicsit balra indul a város fő utcája a Kossuth Lajos utca. A református templom tornyával szemben a református kollégium régi épülete, és hozzáépítve ennek új épülete van. Ezután következik a katolikus gimnázium régi épülete majd a rajz jobb sarkában ennek új épülete. Ez az épület tulajdonképpen egy dombon van, ami a város minden pontjából jól látszik. A közvetlen szomszédságában van a Szent Miklós katolikus templom és a plébánia épülete.

A kép felső sarkában szándékosan lóg ki a város unitárius temploma, a hozzá vezető utcát Bethlen Gábor utcának nevezik. A városháza és az unitárius templom közötti épületrengetegből próbáltam kiemelni a Székely Támad vár épületének maradványait, melynek belsejébe építették fel, a fent emlegetett Állami Főreáliskolát, ebben az épületben ma az Eötvös József ipari szakközépiskola van.

Ez ma Székelyudvarhely központja, és ezek a nevezetesebb épületei.

Kelemen Albert
Székelyudvarhely 2014.01.26.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Logótervezés tapasztal grafikusoktól! - LINK
Add a Facebook-hoz



Magyar kolostorok rajzai színes látványtérképen

Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Szép Magyarország Magazin 2011/2. - Mesés Budapest

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.