Széchenyi-kastély, Nagycenk

A barokk kastély építészeti szempontból is érdekes. Kiemelt jelentőségét azonban az adja, hogy itt élt a "legnagyobb magyarként" tisztelt Széchenyi István. A kastély ma emlékmúzeum.


Ferenc Tamás grafikája

A kastély 1750 körül épült, 1800-ban Ringer József,1840-ben pedig Hild Ferdinánd tervei alapján jelentősen átépítették. Az építkezést Széchenyi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán az itteni udvarház átépítésével. Majd a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is hozzájárult a ma is látható épületegyüttes kialakításához.

Széchényi Ferenc idején készült a főbejárat fölé a kovácsoltvas erkély. Széchenyi István 1838-ban Pollack Mihály tervei alapján bővítette mind a két oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnnyal. Az ő birtokossága idején élte virágkorát, s ha tudjuk, hogy 1840-ben, amikor építését befejezték, gázvilágítás és vízöblítés szolgálta a kényelmet, akkor ez valóban virágkora volt a nagycenki kastélynak.


>>> Légifelvételek

Az őrépületekkel védett, kovácsoltvas kapun át belépő vendéget franciakert fogadja. A kétszintes, finom homlokzatú épület közepén timpanonnal zárt rizalit ugrik ki. Előtte toscan oszlopok tartják a barokk kovácsoltvas erkélyt. Az ablakok felett nagyméretű domborműszalag húzódik. A timpanonban a Széchenyi család címerelátható. A két szinten végigfutó 5-5 ablak finom ritmust ad az épületnek.
(Vendégváró )

Kastély.lap.hu | Nemzeti.lap.hu