Szárazföldi térképek története

Az első naiv gondolat arra, hogy miért is alakultak ki a legelső térképek, mindig az utazási élményinek, emlékeinek a megörökítése ötlik fel. Ez persze nemcsak a szárazföldi, hanem a tengerészeti térképekre is igaz - a hazatért utazó rögzíteni kívánja papíron hogy merre járt, s az ott látott objektumokat valamilyen távolság viszonyításban jelrendszer segítségével próbálja megjeleníteni.

Ahogy az erre vonatkozó irodalmat lapozgatjuk kiderül, hogy nemcsak ez az irány maradt fenn, hanem az első kartográfusok a különböző tulajdonokat is próbálták behatárolni, hogy kinek meddig terjed a földje, birtoka, háza. Valójában ezek voltak az első kezdeti várostérképek, melyek a korabeli matematikai és mérnöki szaktudás alapján készültek.

Meglepő, de már az i.e negyedik évezredben az első írások (sumérok) megjelenésével együtt profi térképrajzolás segítette a tájékozódást. Ugyanebben az időben már művészeti ábrázolásokon is felfedezhetők a térképészet előhírnökei, képzeletbeli mitikus világba történt utazások, vagy a túlvilágra vezető út festői ábrázolása jelentette az előhírnökét a látványtérképeknek.

Ami papiruszon fennmaradt és ma is látható, az az i.e 1100 környékéről származó núbiai nemesfém bányákat papiruszon rögzítő térkép, melyen már települések is, és a Nílust a Vörös-tengerrel összekötő utak is megjelentek. Így igaz az, hogy térképet létrehozni nemcsak manapság, hanem mindenkor izgalmas szellemi munkát jelentett, hiszen el kell döntenünk, hogy mely különlegességek, jelképek, szimbólumok kerüljenek rá, milyen színekkel jelenítjük meg őket, valamint a megjelenítendő földrajzi elemeket mely lépték és vetület szerint tálaljuk a térképet olvasni kívánók számára.
A térképolvasás pontosan olyan fontos agytorna, mint egy keresztrejtvény fejtés, csak itt ha jó volt a kartográfus, sokkal könnyebb a dolgunk ahhoz, hogy tájékozódni tudjunk.

Látványtérkép.lap.hu | Történelem.lap.hu