Sopronhorpács, római katolikus templom (Szent Péter és Pál)

A XII-XIII. században, román-gótikus stílusban épült templomot a XVIII. században átalakították. Így a barokk jegyei is megmutatkoznak az épületen, ebben a korban készült a kő keresztelőmedence.


Ferenc Tamás grafikája

A XII. század utolsó negyedében egyszerű falusi templomként épült, később - valószínűleg az Osl család - nemzetségi templommá építtette át. A változás folyamán az alapjáig tönkrement templom helyére a XII-XIII. század fordulóján épített tornyos kegyúri templom került. Ezt újabb átalakításként hosszú szentéllyel bővítették, majd 1230 körül toronnyal látták el. Elkészült a kor egyik leggazdagabb - 7-7 oszlopos - román kapuzata, faragott oszlopokkal és ívekkel. A XVI. század első felében a templom boltozatai elpusztultak, és az árkádíveket elfalazva a déli mellékhajót alakították át templommá. 1737-ben a szentélyt, majd 1741 és 1747 között az egész templomot beboltozták. Ekkor jelent meg a barokk, és elkészült a barokk karzat és a torony. 1890-92-ben a barokk berendezéseket a kor divatja szerint romantikusra cserélték.

A templom feltárása és felújítása 1957-60 között történt, s ennek eredményeként elnyerte mai alakját. A belsőben a román és a gótikus, a barokk és a modern építészet stílusjegyei láttán építészettörténeti órát vehet a látogató. A főhajót barokk dongaboltozat fedi. A fehér színből beszédesen ugranak elő a középkori elemek: a déli falon a gótikus ülőfülkék, a faragott, bimbós és indás oszlopkötegek, a diadalív és a szentély csúcsíves ikerablakai. A keresztelőkút és az egykori oltárokról való szobrok XVIII. századi alkotások. Két képre hívjuk fel a figyelmet: az egyiknek a címe Jézus Simon házában, a másiké az Utolsó vacsora. Ez utóbbi azért érdekes kompozíció, mert a barokk - vélhetően Maulbertsch műhelyében készült - képen Jézus nem ül, hanem áll.
(Vendégváró)

Gótika.lap.hu | Szentek.lap.hu