Segesvár története és látványtérképe

A német (Schässburg) és a korai latin (Castrum Sex) név mögött is egyértelműen a magyar Segesvár alak áll. Felvetődött, hogy a beköltöző szászok éptettek volna először várat a mai felsővárosnak helyet adó magaslaton. Ez azonban több okból sem valószínű. Egyik szempont az, hogy a szászok korai központjai általában nem voltak várak. Elég a Királyföld (Königsboden) fővárosát, a szász egyetem székhelyét Nagyszebent (Hermannstadt), vagy a Barcaság fővárosát Brassót (Kronstadt) említeni. Azok sem várak voltak. Maga a német Schässburg név is egyértelműen egy magyar Segesvár fordításának tűnik.


Segesvár látképe a XVIII. században - Radu Oltean grafikus

Tehát a segesvári várnak minden bizonnyal a már szászok beköltözése előtt funkcionálnia kellett. Erre utal az is, hogy a Várhegy tetején álló hegyi templom (Bergkirche) magvát egy ahhoz hasonló, patkóíves szentélyű kis román-kori kápolna alkotja, mint az udvarhelyszéki Firtos vára vagy a barcasági Földvár esetében. A korai erődítés védővonala a domborzati adottságok miatt aligha húzódhatott másutt,mint a későbbi városfal vonalában. Ezt késő-középkori és kora-újkori kapu- és védőtornyok tagolják. Összesen 14 torony volt, melyből napjainkra ötöt elbontottak (ezeket alább dőlt betűvel jelzem), most 9 darab áll.

A városfal tornyainak neve az óramutató járásával megegyezően: Óratorony (Előkapu), Tímár, Ónműves, Aranyműves, Kötélverő, (névtelen), Mészáros, Szűcs, Takács, Szabó (ez a Hátsókapu tornya), Csizmadia, Lakatos, Kádár és Kovács (a helyén korábban: Borbély). Mint a nevekből látjuk, az egyes tornyok a nevüket a védelmüket ellátó városi céhekről kapták.

A 16-17. században új bástyákat és a kapuk előtt elővédműveket is építettek, köztük a legveszélyesebb oldalon, a mai evangélikus temető területén építettet Castaldo-bástyának hívják. A spanyol hadvezér 1551-52-ben tartózkodott Erdélyben, amikor Fráter György kormányzótól átvette azt Ferdinánd király számára.

A városnak komolyabb ostromot egyszer sem kellett kiállania. Gyengébb, ostromtüzérséget nélkülöző támadókkal szemben azonban komoly védelmet nyújtott. Kivételes módon ma is majdnem körben állnak a városfalak. Az egész középkori eredetű, de mai megjelenésükben zömmel reneszánsz és barokk küllemű polgárházakkal zsúfolt város a régi Magyarország egyik legjobban megmaradt, kis túlzással mesekönyvbe illő műemlékegyüttese.

A fali térkép megvásárolható >>