Rezi

A Balatontól északnyugati irányban, a Keszthelyi-hegység egyik 427 méter magas sziklaormának kiugró részére épültek Rezi várának - napjainkban megújuló - kőfalai.

Vártörténet

Rezi uradalmát 1282-ben IV. (Kun) László király a Hernád folyó menti Boldogkőért cserében adta át a Tomaj nembeli Tiba előkelőnek, akitől néhány év múlva fegyveres erővel ragadta el a Pécz nembeli Apor. Nagy valószínűséggel Apor parancsára emelték a vár első épületének számító lakótornyot, hogy a földesúr innen igazgathassa elorzott új uradalmát. Ám elhunytakor fiú utódot nem hagyott hátra, így a várbirtok visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. A 14. század elején - a feudális belháború korszakában - a Kőszegi nemzetség fegyveresei vették birtokba, akiktől 1321-ben tudta ostrommal visszavenni Károly Róbert seregvezére, Köcski Sándor szentmártoni várnagy.


Rezi - Rekonstrukciós elképzelés - Ferenc Tamás grafikája

Rezi sorsa ez időponttól kezdődően szorosan összefonódott a közeli Tátikáéval, mivel e két erősség alkalmas volt arra, hogy együttesen ellenőrizze - ha kell, lezárja - a Zágráb felé menő utat. I. (Nagy) Lajos király a legbensőbb hívei közé tartozó Lackfi fivéreknek adományozta, akiket azonban 1397-ben - mivel az előző évben Nápolyi László trónkövetelő mellé álltak - legyilkoltak Zsigmond király hívei, majd az uralkodó minden vagyonukat elkobozta. 1433-ban a király Rezit a Gersei Pethő családnak juttatta, akik fennállásának további évszázadaiban végig birtokolták.

1490-ben ellenséges sereg vonult fel ellene, a Mátyás király halála után a trónigényét érvényesíteni akaró Habsburg Miksa római király - későbbi német-római császár - katonái rövid ostrommal bevették Rezit. Csak a következő esztendőben tudta visszafoglalni Kinizsi Pál, és ebben a hadjáratban csatázott utoljára a még Mátyás király által létrehozott Fekete Sereg.

A 16. század közepén az ország középső vidékeit megszálló törökök rablótámadásai miatt falait megerősítették, de továbbra is csak jelentéktelen harci értékű magánvárként tartották számon. Gulio Turco itáliai hadmérnök rajza alapján egy mély szárazárokkal övezett, kettős tornyú, az elnyújtott udvar végén emelkedő lakótoronyból állott mindössze, aminek kis létszámú őrségét a birtokai pusztulása miatt elszegényedő Gersei Pethő család már alig tudta fizetni. E század második felében azonban a vár története hadi cselekményekben bővelkedik, mivel a törökök rendszeresen megtámadták Rezi települést, sőt a környéket adóztatás alá is vonták, de a helyőrség kitartott.

Az 1580-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a korszerűtlen kis vár már nem tud sokáig ellenállni a hódítóknak. Ekkor született döntés a vár elhagyásáról és a védőművek lerombolásáról, melyre valószínűleg 1589-ban került sor, bár a pontos időpont nem ismeretes. Az elhagyott erődítmény többé már nem népesült be, évszázadokon keresztül omladoztak falai, mígnem a 2000-es esztendőben megkezdődtek a régészeti feltárások és helyreállítások a sziklacsúcsot koronázó középkori végvárban.

Forrás: Múlt-kor.hu

Várépítészet.lap.hu | Hadtörténelem.lap.hu

Légifotó album