Ráday-kastély, Pécel

Ráday Pál 1722 és 1730 között épített kúriát Pécelen, miután hitvese, Kajali Klára hozományaként került a család birtokába a péceli uradalom. Fiuk, Ráday Gedeon barokk kastéllyá bővíttette az épületet 1755 és 1774 között. Az átalakítással a gödöllői Grassalkovich-kastély építőmesterét, Mayerhoffer Andrást, valamint fiát, Mayerhoffer Jánost bízta meg. Így nem csoda, hogy a péceli kastély építészeti megoldásaiban felfedezhetők a gödöllői stílusjegyek.


Ferenc Tamás grafikája

Az épület kuriózuma a termeit díszítő freskók, amelyek nagy részét Scherwitz Mátyás készítette 1766 és 1771 között.

Egykor az épületegyüttes részét képezte az úgynevezett "Képesház", melyet nevével ellentétben feltételezhetően inkább orangerie-nek vagy nyitott mulatóháznak szántak, valamint a kastélyhoz tartozott néhány, egyéb gazdasági célokat szolgáló melléképület és egy istálló is.


>>> Légifelvételek

Az épület nemcsak a 18. századi nemesi rezidenciák egyedi gyöngyszeme, hanem - gazdag irodalomtörténeti vonatkozásai miatt - szellemi kulturális örökségünknek is különleges emlékhelye. Élményt nyújtó bemutatására, közösségi-kulturális hasznosítására az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus Civil Támogatási Alapjától nyertünk forrást a Magyar Irodalmi Hagyományápolók Országos Egyesülete és a Ráday Gyűjtemény segítségével. A "Ráday-kastély - irodalmi kastély" program 2010. folyamán fokozatosan bővülő kiállításokkal, és rendezvényekkel teljesedik ki, megtestesítve azt a művelődéstörténeti szellemi hátteret, melyet a kastély képvisel a magyar kulturális örökség területein.

Szöveg: Nemzetiműemlék.hu

Kastély.lap.hu | Kastélyépítészet.lap.hu