A pápóci ágostonos kolostor

Az ágostonrendi remetekolostort Gersei Margit, Magyar Pál özvegye alapította (1359), Szűz Mária tiszteletére, ellátva a fenntartásához szükséges birtokokkal. Először egy korábbi, 12. század végén épült Szent Mihály tiszteletére szentelt, 9x9 m-es, négykaréjos, kétszintes, keresztboltozattal fedett kápolnát kaptak a szerzetesek. Ehhez épült hozzá az egyetlen épületszárnyból álló kolostorépület, ami szokatlan formának számított.


Ferenc Tamás grafikája

A kolostor 1552-ig működött. A 18. század óta Szent Mihály lett a kápolna titulusa. Az Árpád-kori kápolna helyreállítását az 1964 tavaszán történt rövid falkutatást követően 1965/66-ban végezték el. 1969-ben, a helyreállítás során előkerült belső festések maradványainak restaurálását fejezték be. A négykaréjos kápolna északi oldalához tartozó egykori kolostort eklektikus stílusban alakították át 1890 körül. Az iskolaként működő épület helyreállítása során (1973) derítették ki, hogy a középkori ágostonos kolostor maradványait rejti az építmény. Az iskola udvarán Medgyes Magdolna és P. Hajmássy Erika régészek egyhajós gótikus templom alapfalait tárták föl (1975/76). Ez lehetett az ágostonos perjelség Szűz Mária-temploma. A négykaréjos kápolna lehetett a 14. század közepén Pápóc plébániatemploma.


Légifelvételek >>

A kápolnától keletre, az utca másik oldalán álló, eklektikus homlokzatú plébániatemplom helyreállítása (1965) során kiderült, hogy annak szentélye gótikus eredetű, s a templom falaiban középkori épület maradványai rejtőznek. A helyreállítás során bemutatásra kerültek a szentély gótikus részletei, a befalazott ablakok és a lefaragott támpillérek helye.

Kolostor.lap.hu | Helytörténet.lap.hu