Ónod vártörténet, várrajz

Miskolc városától délkeleti irányban, a Sajó folyó partján emelkedik az ónodi vár, melynek falai oly sok vérzivataros történelmi eseményt láttak az elmúlt évszázadokban.

A napjainkban is végzett régészeti kutatások által egyre jobban megismerjük a műemlék múltját. A XIV. században ezen a helyszínen állt Ónod jobbágyfalu plébániatemploma, melyet Czudar Péter földesúr parancsára erődített magánvárrá alakítottak át. Ezt a korai épülettömböt kétszáz esztendő múltán Perényi Péter koronaőr utasítására lebontották, hogy helyébe az akkori időszak legmodernebb itáliai hadművészeti elveinek megfelelően, egy négy sarokbástyás végvárat létesítsenek.


Ónod - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés

A falai között állomásozó katonaság feladatául szabták az egyre gyakoribb török rablótámadások visszaverését. Az egri oszmán katonaság 1639-es rajtaütését sikerrel hárították el a vár védői, mígnem őrhelyük a század végén romba nem dőlt.

Az 1707-es kuruc országgyűlést ezért már a túlparti körömi mezőn tartották meg. Ehhez az eseményhez kapcsolódik, azon helyi legenda, hogy a kurucok híres kémét, a gyönyörűségesen hegedülő Czinka Pannát árulása miatt az ónodi határban, a Nyakvágónak nevezett helyen végezték ki a nagyságos fejedelem parancsára.

Forrás: Északivárak.eu

Történelem.lap.hu | Várrajz.lap.hu

>> Légifelvételek, képgaléria