Kolozsvár városfalai látványtérképen

Kolozsvár első kiváltságait még V. István adta 1257-1272 között, ezeket utóbb 1316-ban I. Károly megismételte. A város a két dátum közt az erdélyi püspök birtoka volt átmenetileg. Erre utal az első Anjou-király kiváltságlevelének ama megfogalmazása, hogy a kolozsváriak – „akik a szabadság útjáról lealacsonyíttattak” – visszakapták tőle régi kiváltságaikat.

A város északnyugati sarkát jelentő Óvár falainak több kutatónál is felmerült 14. századi építését mi sem bizonyítja. Annyi egyértelmű csak, hogy a római kornál későbbi, a nagy területet határoló újabb városfalnál pedig korábbi. Eleve, az Óvár név kialakulása magában is egy lényegesen korábban épült erődítésre utal s nem csak egy folyamatos városfalépítés első szakaszára. Amikor 1241-ben egy német forrás a tatárok által „a Kolozsnak mondott várban”, azaz Kolozsváron leölt végtelen számú magyarról tudósít, az már erre vonatkozhat. Hogy a kváderfalas, archaikus erődítés pontosabban mikor épült, arra majd a későbbi kutatások fognak választ adni.



Az eredeti városfalakat – feltételezés szerint – 1405 után váltotta fel a sokkal nagyobb területet övező új védőöv. Gazdag történelmének ismertetése nem egy rövid, figyelemfelhívó iromány műfajába tartozik. Katonai jelentősége különösen Várad eleste, 1660 után nőtt meg. 1661-1664 között német császári őrsége volt, később az erdélyi fejedelemi végvárak központja lett. A város védműveit az 1860-as években kezdték lebontani. Hosszabb szakaszai ma a nyugati és déli oldalon és a délkeleti sarkon maradtak fenn. Legjelentősebb maradványa a délkeleti sarkon álló Szabó-bástya.

Erdélyi és magyarországi látványtérképeket megvásárolhatja a www.var-webaruhaz.hu oldalon!