Az első magyar dombortérképek megalkotása Tóth Ágoston és munkatársai nevéhez fűződnek (19. sz.). Az antwerpeni Nemzetközi Földrajzi Kongresszusra (1885) Türr István és a Magyar Földrajzi Társaság készítette el a Korinthoszi-csatorna környékének dombortérképét. Ezenkívül a század végére Budapestről, a Balaton vidékéről és a Mátráról készültek dombortérképek.

Az egyedi munkák után Kogutowicz Manó gipszöntéssel sokszorosított dombortérképeket. Hasonló módszert követett Turner István földgömb- és dombortérkép előállító cége is.

1960-ban a Kartográfiai Vállalat Magyarországról 1:1 250 000, 1978-ban 1:1 000 000 méretarányban állított elő dombortérképet. A Magyar Néphadsereg Térképészeti Intézete az 1980-as évek végén adta ki 1:25 000 méretarányú, naptár-dombortérkép sorozatát (Balaton, Sopron, Budapest, Tokaj, Tihany stb.).

Föld- és éggömböket a Magyar Földrajzi Intézet 1897-ben kezdett gyártani, amelyet az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmaztak. Az 1960-as évek elején az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszéke - Füsi Lajos vezetésével - készített több nagyméretű műanyag földgömböt. 215 cm átmérőjű, átvilágítható domborművű gömbjüket a Közlekedési Múzeumban állították ki. E speciális termékeket Klinghammer István A föld- és éggömbök története (1998) c. műve foglalja össze.

A térképes ábrázolások közé tartoznak a légi fényképek és a távérzékelő eszközökkel (pl. pásztázó berendezésekkel) előállított műholdfelvételek. Ezek különösen akkor értékesek, ha az eredeti információs anyagot síkba fejtett kivitelben mutatják, mint például az ún. ortofotó-kiértékelésű felvételeknél, ahol a központos vetítésű anyagot derékszögű vetítésűvé alakítják át. A felvételek információtartalma legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint az ugyanarról a területről készített hagyományos, vonalas térképeké. Információtöbbletet nyújt az is, ha a felvételezés egyszerre több elektromágneses hullámtartományban {IV-402.} történik. Magyarországon az 1970-es évek óta foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel a Földmérési és Távérzékelési Intézetben.

Forrás: Mek.niif.hu

Látványtérkép.lap.hu | Helytörténet.lap.hu