Károlyi-kastély, Füzérradvány

A mai kastély elődjét Réthey Péter építette a 16. század végén. Füzérradvány neve ekkor még Radvány volt. A kastélyt és a hozzá tartozó birtokot I. Lipót 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta. Ezt követően a Károlyi-család vadászkastélyaként, uradalmi gazdasági központjaként működött.


Ferenc Tamás grafikája

1843-ban Károlyi Ede (1821-1879) örökölte a radványi birtokot, aki nagyszabású átépítésbe kezdett, miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát. A kastélyt romantikus stílusú reprezentatív épületté alakította át saját tervei alapján Ybl Miklós 1860 és 1870 között.

Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába, ezért Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő tardosi mészkő emléktáblára is a kastély építtetőjeként Károlyi Ede neve került. A kastély déli szárnyának átépítése 1857-1859 között zajlott.

Károlyi Ede halálát követően 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt, aki feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életet élő kastély belső tereinek átalakításába kezdtek. Bécsből, Firenzéből, Velencéből és további városok híres régiségkereskedőitől reneszánsz bútorokat, textíliákat, művészien faragott kőfaragványokat, ajtó- és kandalló kereteket, domborműveket hozattak A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio milánói születésű bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását a fekete-fehér-vörös színű márvánnyal burkolt márványfolyosó, valamint a két csavart vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon. Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza, a radványi kastélyban csak elvétve fordult meg.



Károlyi László fiának, Istvánnak (1898-1967) felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély által kínált lehetőséget és azt luxusszállónak alakíttatta át, amely 1938 májusában nyílt meg, és több évig sikeresen működött. A belsőépítészeti tervek elkészítésével Lehoczky György budapesti építészt bízták meg. A kastélyszálló működése és kényelme érdekében ekkor készült el a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepciós pult, a lépcsőház faburkolata és színes üvegablakai. A legértékesebb tárgyakat a márványfolyosóról nyíló termekben helyezték el, amelyeket a tulajdonos fenntartott magának. A vendégek vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, úsztak, kirándultak, az élményeiket a kandalló tüzének melegénél beszélhették meg, aludni baldachinos ágyba tértek.



A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. Az új rendszerben azonban nem sokáig maradhatott a Károlyi család tulajdonában: 1948-ban ismét elvették azt Károlyi Istvántól és Gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC szanatóriumát hozták létre benne. Az emelet loggiáját az 1960-as években üvegezték be. A bútorok legértékesebb darabjai a sárospataki Rákóczi Múzeumhoz kerültek, ám számos bútor tönkre ment, vagy elkallódott.


Légifelvételek >>

1993 óta a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a kastély vagyonkezelője. Az épület helyreállítási munkái a déli szárny tetőzetének, valamint földszinti termeinek felújításával kezdődött. Az épület művészettörténeti, régészeti kutatásának eredményeire épül a kastély fokozatos helyreállítása. Napjainkban a kastély földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba. Az épület a helyreállítást követően ismét a reneszánsz tárgyi kultúra gyűjteményes otthonává válhat.

Forrás: Nemzetiműemlék.hu

Múzeumok Éjszakája a kastélyban | Kastély.lap.hu