Citadella

Budapestnek a Duna jobb partjára eső részén, a folyó felől hatalmas sziklaszakadékkal határolt Gellért-hegy tetején a középkorban csak egy kisebb őrhelyet létesítettek a török hódítók.

Citadella - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés

Az 1849-es ostrom tapasztalatai alapján azonban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy olyan jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni a főváros köré, amely egyaránt alkalmas a külső ellenség visszaverésére, és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezésére.

Ennek első erődjét 1850-ben a Gellért-hegyen Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján kezdték alapozni, a munkálatok költségeire Ferenc József kétszázezer forintot hagyott jóvá. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögött 60 darab korszerű löveget helyezhettek el.

Négy esztendő múlva készült el az erődítmény, amelynek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része azonban soha nem valósulhatott meg, mivel az osztrák hadvezetés végül Komárom városa körül készítette el az "utolsó védőbástyát".

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel a Citadella végképp elvesztette hadi célját, de  a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de a gyűlölt erődítmény teljes lebontására nem volt elegendő anyagi forrás.

Utolsó katonai jellegű használatára a II. világháborúban, Budapest 1944-45-ös szovjet ostroma idején került sor, amikor a fővárost védő német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A súlyos harcokban megsérültek védőművei, melynek nyomait még most is látni.

Napjainkban a Citadella monumentális erődje több funkciót tölt be. Falai között étterem és szálloda üzemel, teraszáról egy kávé mellett megcsodálhatjuk a budapesti panorámát, a hadtörténelem iránt érdeklődők pedig megnézhetik a kazamatákban berendezett háborús panoptikumot, amely az 1944-es ostromnak állít emléket. A békésebb korszakra a "Budapest anno" fotókiállítás emlékeztet, felidézve a 19. század végi, rohamosan fejlődő nagyváros képeit. Az erőd keleti, a fővárosra néző kőfala előtt emelkedik Kisfaludy Strobl Zsigmond művész 1947-ben felállított Szabadság-szobra.

Szöveg forrása: Múlt-kor.hu

Erőd.lap.hu | Történelem.lap.hu

Képgaléria: Civertan légifotó archívum - Citadella