Brassó története és látványtérképe

Délkelet-Erdély legnagyobb városa egyike azon városfallal védett településeknek, ahol még nagyobb részben ma is láthatók a középkori és kora-újkori városerődítés részletei. Három oldalon majdnem összefüggően állnak a középkori falak, csak északon, az újabb városközpont felől bontották le azokat.


Brassó panorámatérképe a XVII. szazadban - Radu Oltean grafikus

Nagy kérdés, vajon mikortól számolhatunk Brassó városerődítésével? Ahogy másutt is általában, Brassó esetében is a 15-17. századok a jól ismertek ebből a szempontból. Lehet azonban, hogy a falak – vagy esetleg a nyomvonalukon korábban létezett előzményük – ennél régebbi múltra tekintenek vissza. Legalábbis érdekes, hogy például a domonkos kolostor építését 1323-ban határozták el. Ez arra utalhat, hogy már ekkor is volt valamilyen városerődítés, hiszen a koldulórendi kolostorokat szokás volt a városok szélére, a körbekerített terület sarkába építeni. Ha ezt a megfigyelést komolyan vesszük, akkor még az sem lehetetlen, hogy az eddig 15. századinak tartott falak első formájukban még 1300 előttiek.

A várost 1421-ben II. Murád szultán serege feldúlta. Erről a plébániatemplom falán olvasható krónika számol be: „II. Murád török szultán, akit közönségesen csak Murád Bégnek hívnak, feldúlja a Barcaságot, a brassói szenátust elhurcolja, a lakosság többi része a hegyi várba húzódva menekül meg.”

Ez aztán többször nem ismétlődött meg, mert a következő években már kellően felépítették a város falait s a törökök újabb támadásai (1432, 1438) már csak a külvárosokban tudtak kárt tenni. Később is igen gyakran fordultak meg a város falai alatt a havasalföldi és moldvai vajdák, az erdélyi fejedelmek hadai. Még 1849-ben, az orosz intervenciókor is katonai szerepet játszott a 16. században emelt fellegvár.

Erdélyi és magyarországi látványtérképeket megvásárolhatja a www.var-webaruhaz.hu oldalon!