Brassó panorámatérképe

Brassó (románul Brasov, németül Kronstadt, Kronstadt in Burzenland, latinul Brassovia, vagy Corona, erdélyi szász nyelven Kruhnen, lengyelül Braszów, szlovákul Brasov, jiddisül Kronshtat város Romániában. 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Oraşul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt.

Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.


Brassó panorámatérképe a XVII. szazadban - Radu Oltean grafikus (A poszter megvásárolható a Civertan Stúdióban)

A város védőfala és bástyái
Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmaradt. A városfalat a nyugati oldalán két kapu volt, az egyik a Katalin-kapu (korábban Szentlélek-kapu), melyet 1522-ben említenek először. A másik a Bolgárszegi-kapu amit 1827-ben építettek, klasszicista stílusban. A várost körülvevő falon eredetileg harminckét torony és bástya volt, melynek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, több emeletes és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne.

A Takácsok bástyájától ÉK-i irányban húzódó 920 m hosszú várfalon a Posztóművesek bástyája található. Innen ÉK-re, a fal végén az eredetileg 12 m magas, 2006-ban romjaiból újjáépített, hatszögletű Kötélverők bástyája található. Itt a városfal nyugat felé fordult egészen Bodnárok bástyájáig (ez a bástya ma már nem látható). A ma már ugyancsak nem létező Szíjjártók bástyája és az Aranyművesek bástyája a fal nyugati oldalán álltak. A nyugati fal bástyái közül manapság a Fehér-torony és a Graft-bástya áll, ami eredetileg felvonó híddal is rendelkezett. Az innen dél felé húzódó fal az ötszögletes alaprajzú, háromszintes Kovácsok bástyájába torkollik, amelyben jelenleg az Állami Levéltár található.

A város északi oldalán, a régen Hernyó-hegynek nevezett Warte-dombon két hatalmas torony látta el a város külső védelmét. Az egyik torony a 11 m magas, négyszögletes alaprajzú Fekete-torony, a másik a félkör alakú Fehér-torony.

A Cenk-hegyi várnak ma csak alapfalai látszanak.

Forrás: wikipedia.org

Helytörténet.lap.hu | Erőd.lap.hu