Benevár

A honfoglaláskor Árpád egyik vezérének Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott, kinek unokája Bene vitéz lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek.

A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között Csobánka comes építette újjá és tette a nemzetség székhelyévé. A birtokot később két fia János comes és Péter között úgy osztotta fel, hogy János kapta Gyöngyöst tartozékaival, így Péter Visontát a hozzá tartozó birtokrésszel.

Benevár - Ferenc Tamás grafikája - rekonstrukciós elképzelés

Jánosnak három fia volt, László, Sámuel és I. Dávid. László mester 1298 július31-én fegyvereseivel Kakaton- valószínű a Kenederes és a Kunhegyes közötti Kakaton- Rafain bánnak, Debrecen urának jobbágyaira támadt, akik közül hármat megölt, hatot megsebesített és mintegy 200 márka zsákmányt szerzett. Ezért a tettéért 1300 január 15-én III. Endre király által is jóváhagyott alországbírói ítélettel fej és jószágvesztésre ítélték. Az ítélet végrehajtására azonban a királynak megfelelő ereje nem volt, így a család 1301-ben az egri káptalan előtt Gyöngyöst, Bene helységet és Bene várát akadálytalanul oszthatta fel egymás között, úgy hogy a vár közös költségen maradt. László 1304-ben büntetlenül halt meg, birtokait Sámuel ragadta kezébe.

Károly Róbert király 1322-ben azonban javainak egyharmadát elfoglalta, a megmaradt részt pedig Sámuel gyermekeinek hagyta. I.Dávid Csák Mátéhoz csatlakozott és 1312-ben részt vett a rozgonyi csatában, ahol életét veszthette, mert többé már nem említik.

A Csobánkák sorsát véglegesen az 1327. május 21-én kiadott királyi oklevél döntötte el, melyben a családot minden vagyonától megfosztották és összes birtokaikat, köztük Bene várát is a Kacsics nembeli Farkas fia Tamás a Széchenyi család őse kapta. Tamásnak két fia volt Miklós, kit Kónya bánnak is neveztek, és Mihály. Valószínű, közösen bírták a várat még 1394-ben is.

Az 1411-ben megtartott osztálykor a Kónya fiak és unokák, igy Simon, ki egykor királyi főajtónállómester és László, néhai Frank vajdának fia osztozkodtak, de a vár továbbra is közös maradt. 1424-ben Zsigmond királyé, aki 1430-ban Borbála királynénak, majd 1438-ban Albert király a Rozgonyiaknak adományozta.

Bene várát valószínű, hogy a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként "locus castri in territorio possessionis Bene" mint a Kanizsai család birtokát említik.

Forrás: http://jupiter.elte.hu/matrafuredbenevar/benevartortenet.htm

Várbarát.lap.hu | Történelem.lap.hu

Képgaléria:  Civertan légirégészet (Archívum)