A sörfőzés emelte fel a civilizációkat
A kőkorszakban elsősorban nem azért termesztettek gabonát, hogy megtöltsék vele az emberek a hasukat, hanem hogy a belőle készített sörrel a szomjukat oltsák, ez pedig a civilizációk felemelkedéséhez vezetett - állítják a kutatók.
A gabonatermesztés fáradságos munkájának jelei és a lakomák közösségépítő erejének ismerete is azt támasztja alá, hogy a gabonából sört készítettek a kőkorszakban - mondta el Brian Hayden, a kaliforniai Simon Fraser Egyetem régésze. "A sör a legtöbb tradicionális társadalomban szent dolognak számított" - tette hozzá a kutató.
További lapok a pakliból >>
A mezőgazdaság több mint 11 ezer évvel ezelőtt a neolitikum idején alakult ki, miközben a letelepedett nomád népek egyre gyakrabban kerültek kapcsolatba egymással, amely a komplex társadalmi szokások elterjedésének ágyazott meg. Régészeti bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a neolitikumig a rizs és az árpa csak elvétve fordult elő az étrendekben, mivel termesztésük és betakaritásuk rendkívül időigényes folyamat volt.
Hayden azt állítja, hogy a mai Szíriában az emberek 60-100 kilométert is megtettek, hogy gabonához jussanak. Az ünnepeken azokat az ételeket szolgáltak fel, amelyeket a fáradságos munka eredménye árán tudtak megtermelni, ebben pedig a sör is kulcsszerepet játszott. "Nem azt állítom, hogy a sörfőzés- és ivás önmagában elősegítette volna a földművelést, ezt a komplex társadalmak kialakulásának kontextusában kell értelmezni" - magyarázza Hayden.
Az ünnepek sokkal többet jelentettek egyszerű összejöveteleknél, az ilyen ceremóniák fontos társadalmi eseményeknek számítottak - példa erre az utolsó vacsora és az első hálaadás megtartása. "A hagyományos ünnepek három 'hozzávalót' soha sem nélkülözhettek: az első a hús, a második valamilyen gabonaféle, a harmadik pedig az alkohol, amellyel a vendégek kedvét lehetett megemelni, s a vendéglátók iránt tanúsított magatartást kedvező irányba befolyásolni. Ezek előállításához gabonafelesleg kellett, s ezt csak rendkívüli alkalmakkor tehették meg" - állítja a kutató, aki szerint az ünnepek lényegi eleme a kölcsönösség volt, így viszonozták az emberek egymásnak a szívességet, ezzel is erősítve a kapcsolatok elmélyítését.
Forrás: Múlt-kor.hu
Ásatás.lap.hu | Történelem.lap.hu
Ajánlja a cikket ismerősének |
Nyomtatható verzió |
Cikk tetejére
