A Ripa Pannonica

Hazánk nyugati fele, - a Dunántúl, Pannonia provincia néven, a római időkben a császárság idején fontos szerepet játszott a birodalom határvédelmében. Bár provinciánk területe a császárkor első négy évszázada alatt változó volt, mégis elmondható, hogy a dunántúli területek, a Dráva-Száva köze és Ausztria keleti felének egy keskeny sávja is hozzá tartozott. Talán a Római Birodalomban is egyedülálló módon Pannoniában a természetes határvonalat egyetlen folyó, a Duna jelentette. A Birodalom határát limesnek nevezik, ám mivel a pannoniai szakasz a Duna mentén húzódik, ezért a szakirodalomban a pannoniai limes-szakaszt gyakran Ripa (folyópart) Pannonica néven említik, mely még kevésbé került át a köztudatba.

Limes

A Ripa Pannonica vonala igen sok régi és mai települést foglal magába az ausztriai Klosterneuburgtól kezdve egészen Pannonia utolsó déli Dunamenti településéig, Zimonyig (Taurunum). Ha szigorúan csak a mai Magyarország területét nézzük, közel 30 települést és erődöt számolhatunk össze végig a Duna mentén.

Az egykori határvonalat erődök, őrtornyok és legiós táborok tagolták. A katonai állomáshelyek közvetlen közelében az őket kiszolgáló civil lakosság és hozzátartozóik letelepedése során legtöbbször más település is kialakult (vicus). Sok esetben az így létrejött civil település egy későbbi, akár ma is létező település alapjául is szolgált (pl. Lugio - Dunaszekcső). Más esetben a római település megszűnése és a környéken később létrejövő település között nem állapítható meg kapcsolat: így van ez pl. a mai Ács településsel, melynek közelében két erődöt és névvel rendelkező római települést is sikerült azonosítani (Ad Mures, Ad Statuas).

A Duna vonala mentén elhelyezkedő települések ókori nevéről egész pontos információkkal rendelkezünk. A római birodalom határvonaláról nemcsak a későbbi tudósítások és a szakirodalom alapján kaphatunk információt, hanem a korabeli forrásokat vizsgálva is megismerhetjük a limes egykori pannoniai szakaszát és annak állomáshelyeit. Az Itinerarium Antonini és a Tabula Peutingeriana részben a teljes pannoniai szakaszt feltűnteti, és csak néhány település vagy erőd nevének területi behatárolása okozott fejtörést a kutatóknak (pl. Alisca).

Érdekes érzelmi töltéssel szolgálhat, hogy a Duna mentén található mai települések és a római kori település-erőd láncolat egyes tagjainak elnevezése, a "névkapcsolás" mennyire jellemző a falvakban, városokban kialakult történelemtudatra, szemléletre. Valahol büszkék erre, másutt kevésbé törődnek a múlt eme izgalmas szegmensével. Mindenütt vannak azonban lelkes lokálpatrióták, akiknek megdobban a szívük a római település említésekor, egy kopott kő, vagy vörös cserépvagy tégla töredék megpillantásakor.

Római-emlékek.lap.hu | Római-limes.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Magyarország települései légifelvételeken ABC sorrendben. - LINK
Add a Facebook-hoz



Magyar kolostorok rajzai színes látványtérképen

Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Szép Magyarország Magazin 2011/2. - Mesés Budapest

Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.